Rekordalacsonyra apadt a Dráva vízszintje a kelet-horvátországi Eszéknél, a helyzet azonban a barcsi szakasznál is drámai. A szakemberek szerint az alacsony vízszint mögött nem egyetlen ok, hanem több kedvezőtlen tény áll, a vízügyi igazgatóság folyamatosan végzi a víz visszatartás területein.
A kelet-horvátországi Eszéknél rekordalacsony a Dráva vízszintje, az elmúlt hét végén 174 centiméterrel a vízmérce nullpontja alá süllyedt. A barcsi szakaszt megvizsgálva is komoly apadásról lehet beszélni, olyan alacsony a víz szintje, hogy át lehet sétálni a híd alatt – írja a sonline.hu.
Július 15-én 137 centiméterrel süllyedt nulla alá a vízszint, csütörtök reggelre ez a szám már 161 centiméterre csökkent. Az alacsony vízszint miatt olyan fák is vízfelszín felé kerültek, melyeket már évek óta nem lehetett látni.
– A Dráva vízállása jelenleg rendkívül alacsony, a barcsi vízmércén július 16-án reggel mínusz 164 centim-es vízállást mértek, ami 9 centiméterre közelíti meg a valaha mért legalacsonyabb értéket. Ehhez 191 mł/s vízhozam tartozott. Ez az évszakra jellemző átlagos értékeknél lényegesen alacsonyabb állapotot jelez – közölte csütörtökön a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Ddvizig).
Hozzátették, az elmúlt években egyértelműen megfigyelhető a kisvizes időszakok gyakoribbá válása és tartósságuk növekedése.
A Ddvizig hosszú idősoros vizsgálatai alapján különösen 2022 és 2025 emelkedett ki rendkívül száraz évként, amikor a Dráva magyarországi szakaszán rekordközeli kisvizes időszakok alakultak ki. Például Barcsnál is ekkor, 2022-ben következett be a most is érvényes valaha mért legalacsonyabb vízszint.
A jelenlegi helyzet tehát nem példa nélküli, ugyanakkor jól illeszkedik az utóbbi évek kedvezőtlen hidrológiai trendjébe. A mostani alacsony vízállás hátterében az áll, hogy a Dráva vízgyűjtőjén az elmúlt hónapokban az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, miközben a tartós meleg időjárás következtében a párolgás is jelentős.
A tavaszi időszakban, a téli hóolvadásból származó kellő vízutánpótlás is elmaradt, hiszen a tél folyamán sokéves minimum közeli volt csak a felhalmozódó hó mennyisége és az abban tárolt vízkészlet a Dráva alpesi vízgyűjtőin. Így összességében a vízgyűjtőn csekély lefolyás alakult ki, amely alacsony vízhozamokat eredményezett. Az alacsony vízállás fokozott figyelmet igényel a Drávát használók részéről – írta válaszában a vízügyi igazgatóság.
Az első negyedévi adatok jól mutatják az alacsony vízszinteket. A Drávától a Balatonig című kiadványában megdöbbentő adatokat láthatók. A vizsgált időszakot (2026 első negyed éve) alapvetően alacsony vízállások és ingadozó, kisvizes vízjárás jellemezte.
Januárban mindegyik állomáson tartósan az átlagosnál alacsonyabb vízszintek voltak megfigyelhetők, különösen az Őrtilos és Barcs állomásokon, ahol több alkalommal is mínusz 150 centiméter körüli szintek alakultak ki.
Az őrtilosi szelvényben megdőlt a 2022. évi, valaha mért legkisebb (LKV) mínusz 180 centiméteres vízszint, mert január 8-án ez az érték mínusz 185 centiméter e csökkent. Ennek kialakulását nemcsak a kisvizes időszak, hanem a dubravai erőmű szabályozása is befolyásolta.
Február elejére egy kisebb vízszintemelkedés jelentkezett. Ezt követően február második felében ismét csökkenő tendencia volt jellemző. A legjelentősebb vízszintemelkedés február végén és március elején alakult ki, amikor a vízgyűjtőre érkező csapadék hatására árhullám vonult le a Dráván. Az árhullám hatására a drávaszabolcsi állomáson a vízállás rövid idő alatt 141 centiméterre emelkedett, ami egyben az időszak maximumát is jelentette ezen az állomáson.
Márciusban apadó tendencia alakult ki, a vízállások fokozatosan visszatértek a kisvizes tartományba. A hónap végén újabb, kisebb vízszintemelkedés volt tapasztalható, amely azonban jelentősebb árhullám kialakulásához nem vezetett.
A következő negyedévi adatok értékelése jelenleg is folyik, de ettől függetlenül a Ddvizig folyamatosan végzi a vízvisszatartást a területén, a Dráva-menti területen jelenleg másodfokú vízhiány elleni védelmi készültség van érvényben.
A vízügyi igazgatóság ezért szünet nélkül üzemelteti az Ős-Dráva ökológiai vízpótló rendszert, a vízhiány elleni védekezés részeként. Ennek köszönhetően – az aszály ellenére – megteltek a csatornáink vízzel, ahogy az a Körcsönye-tározóban is látszik.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Sonline FB-videó képernyőfelvétel)
