Kiáltványt tett közzé a nemrég megalakult Kék Sodrás Mozgalom, amely a hazai vizes élőhelyek romló állapotára reagálva rendszerszintű szemléletváltást és átfogó reformokat sürget a vízügy, a halgazdálkodás és a horgászat területén. A mozgalom a vízi ökoszisztémák állapotromlását több tényezővel magyarázza, köztük a túlzott haltelepítési gyakorlatokkal, valamint az idegenhonos és inváziós fajok térnyerésével, külön kiemelve az amur és a busa szerepét. A dokumentum szerint a pontytelepítések felülvizsgálata és az őshonos halfajok védelme is elengedhetetlen a természetesebb halállomány-szerkezet helyreállításához. A kiáltvány hangsúlyozza továbbá a vízmegtartás és a revitalizáció erősítését és a természetközeli horgászati szemlélet elterjesztését.
A Kék Sodrás Mozgalom egy frissen megalakult, független civil kezdeményezés, amely a hazai vizes élőhelyek romló állapota miatti aggodalomból jött létre. A mozgalom szerint az elmúlt évtizedekben – különösen a környezetvédelmi intézményrendszer gyengülése és a vízterekhez kapcsolódó gazdálkodási gyakorlatok miatt – rendszerszintű károk érték Magyarország vizeit és élővilágát.
A június 29-én közzétett – de június 22-i dátummal jegyzett – kiáltványuk központi gondolata, hogy „kék nélkül nincs zöld”, vagyis a vízi ökoszisztémák helyreállítása nélkül nem lehet fenntartható természetvédelemről beszélni.
A dokumentum szerint a klímaváltozás és az emberi beavatkozások hatására a hazai vizek állapota romlik, ezért szemléletváltásra és rendszerszintű reformokra van szükség a vízügy, a halgazdálkodás és a horgászat területén.
A mozgalom fő céljai között szerepel:
• a vizek és élőhelyek ökológiai állapotának javítása,
• a vízmegtartás és a revitalizáció erősítése,
• a halgazdálkodási gyakorlatok átalakítása,
• a természetközeli szemlélet erősítése a horgászatban és a társadalomban,
• valamint a tudományos alapú (citizen science) közösségi adatgyűjtés támogatása.
A kiáltvány élesen bírálja a jelenlegi gyakorlatokat, például a túlzott haltelepítést, az élőhely-átalakításokat, valamint az idegenhonos fajok – különösen az amur és a busa – szerepét a vizek ökológiai egyensúlyának felborulásában. Emellett kiemelik az őshonos halfajok védelmének, a ragadozóállomány helyreállításának és a természetes vízfolyások rehabilitációjának fontosságát.
A szöveg több konkrét javaslatot is megfogalmaz, például:
• az amur átminősítését inváziós fajként,
• az ökológiai célú halászat támogatását,
• a kárókatona-gyérítés megszüntetését,
• a hódok ökológiai szerepének elismerését,
• valamint a pontytelepítések felülvizsgálatát.
A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a horgászatot és a természetjárást új alapokra kell helyezni, és külön kell választani a rekreációs, a verseny- és a gazdasági célú felhasználást.
A mozgalom végső üzenete szerint a vízi élőhelyek megmentése csak társadalmi összefogással és ökológiai szemléletváltással lehetséges, és minden érintett szereplő – horgászok, természetjárók, szakemberek – bevonására szükség van.
A kiáltvány aláírói:
Dóczi István volt halőr, természetvédő, halkutató
Dukay Igor természetvédelmi mérnök, revitalizációs szakértő
Erdélyi Pupa Balázs természetvédő horgászfilmes, a Műlegyező Horgászok Országos Szövetségének alapítója
Faragó Zoltán halászati szakmérnök
Farkas Attila Márton esszéista, főiskolai tanár
Keresztes László Lóránt volt országgyűlési képviselő, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettese
Klein Ákos természetvédelmi szakértő
Lányi András író, filozófus
Puzsér Róbert kritikus
Szabó Tibor Benjámin könyvkiadási szakember
Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató
Tatár Sándor biológus, táj- és természetvédelmi szakértő
Tetlák Örs nemzetközi kapcsolatok szakértő, kék-zöld aktivista
Réder Ferenc vegyészmérnök, okleveles biológusmérnök, fejlesztéspolitikai szaktanácsadó
Roxy Blaze AI-influencer
Vöő Csaba növényorvos
Weiperth András hidrobiológus, élőhelyvédelmi szakértő (Green Gerillas akciócsoport, Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány)
Dr. Puky Miklós (Varangy Akciócsoport Egyesület)
PannonGreen Természetügyi Alapítvány
Rákos-patak Szövetség
St. Hubertus Természetvédő HE
Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület
Víz Koalíció
Kék Sodrás Mozgalom kiáltványa, amelyet tartalmi változtatás nélkül közlünk:
A klímaváltozást mindenki érzi. A folytonos emberi eredetű beavatkozások, terhelések ellenére hisszük, hogy áldozatos munkával és társadalmi összefogással sikerül utódaink számára megmenteni valamennyit abból a kék és zöld világból, ahol a fák a vízig érnek, békák szerenádoznak, és madarak fészkelnek a változatos parti növényzetben.
A jövő generációinak is joga megélni az élményt, amikor csuka les az átlátszó vizű tó rejtett hínárosában, sikló surran, és a vadak zavartalanul isznak a védett parton, miközben egyszerű pecabotjukkal compót vagy akár nyurga pikkelyest várnak estére.
Hisszük, hogy ez az idilli világ újrateremthető. Kevés lemondással, kellő odafigyeléssel az anyatermészet is mellénk áll, és szolgáltatásainak gyümölcseit újra élvezhetjük.
Célunk a vizeink, halaink természetes élőhelyeinek megmentése, fejlesztése és vigyázása, a vízmegtartás segítése, élő vizeink ökológiai állapotának, minőségének javítása. Mert víz nélkül nincs élet, élet nélkül nincs tiszta víz, egészséges környezet nélkül pedig az emberi létezés egészségtelen és boldogtalan.
Partnernek tekintjük a természetet járó, a vizes élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásait igénybe vevő közösségeket, minden természetszerető embert. Számítunk a horgászokra, és mindenkire, aki élhető, tiszta, halbő, őshonos vízi élőlények sokaságával teli tavaknál, holtágaknál, tározóknál, patakoknál és folyóknál szeretne sportolni, kikapcsolódni, horgászni.
Élő vizeinkre eddig jószerével csak fogyasztóként tekintettünk, fenntarthatatlan módon kihasználjuk, elfolyatjuk, megmérgezzük őket.
Pazarló létformánkat profitéhes, pusztító gyakorlattal tartjuk fenn, feláldozva ezen az ökoszisztéma-szolgáltatásokban és biológiai sokféleségben kiemelkedő értékeket képviselő kék élőhelyeket. Mindig csak elvettünk, de szinte semmit sem adtunk. Mindig csak kaptunk, viszonzásul mégis pusztítunk.
Feltárjuk, és tudományos megalapozottsággal felhívjuk a figyelmet a vízi élet ellenében folyó mindennapi káros horgászati, halgazdálkodási és más, vizeinket sújtó hobbi- és gazdálkodási tevékenységekre, állatkínzásokra. Nem nézzük el a zöldre festést, a félrevezetést!
RENDSZERVÁLTÁS ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES A VÍZÜGYI TERÜLETEN, A HALGAZDÁLKODÁSBAN ÉS A HORGÁSZATBAN EGYARÁNT.
Kiállunk az elengedhetetlen reformokért, és rámutatunk a helyes irányokra, ami egyaránt elemi érdeke a horgászoknak és a vizeinkre járóknak, amennyiben a közeljövőben is szeretnék rekreációs tevékenységeiket szép és tiszta, egészséges környezetben végezni.
Állóvizeink rehabilitációja, vízfolyásaink revitalizációja, ökológiai vízigényük, megfelelő vízminőségük biztosítása, és ökológiai szemléletű fenntartható használata alapfeltétel hosszú távú megőrzésük érdekében.
Programjainkkal és akcióinkkal a zöld hagyományoknak és gyakorlatoknak eleget téve határozottan lépünk fel, jó példákat ismertetünk meg, így indítjuk el az elengedhetetlen
Ökológiai és természetvédelmi edukáció:
A horgászvizsga anyagában az ökológiai és természetvédelmi szemléletnek prioritást kell kapnia, a továbbiakban képzett szakemberek és civil szervezetek bevonásával lehessen folytatni az iskolában gyerek-horgásztáborokba vitt szemléletváltó programokat és előadásokat, szűnjön meg a NER-ben kiemelt „civil szervezetek” monopóliuma. A horgászati szövetségek államilag támogatott zöldre festett projektjeit felül kell vizsgálni.
Mozgalmunk úgynevezett citizen science aktivitásokat, vagyis a tudományos kutatásokat közösségi adatgyűjtéssel és adatszolgáltatással előmozdító tevékenységeket, eseményeket, akciókat kíván szervezni és megvalósítani.
A horgászat és a halgazdálkodás gyakorlatát megfertőző, rendszerszintű jogsértéseket fel kell számolni:
Elengedhetetlen a Halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013 évi CII. számú törvény rendelkezéseinek átalakítása. Az állami halgazdálkodás közfeladat-ellátását a közérdeknek megfelelően közpénzből finanszírozni (haltelepítések, halőrzés, kivéve a fényképes horgászkártya és a fogási napló ára) csak kiemelten szigorú és ellenőrzött körülmények között lehessen végezni, ez a közpénzen fenntartott tevékenység piaci érdekköröknek nem szolgáltatható ki; ez közérdek.
Környezetkárosítás, állatkínzás, halvédelem:
A vonatkozó törvényi rendelkezések (Btk 241., 244. §), betartása és betartatása az állam és társadalmunk egészének érdeke, nem elfogadható szabályozási trükkökkel való kijátszásuk. A horgászati szabályok normalizálása közérdek. Kiváltképpen közérdek a köztulajdonú vizek esetében a kétes horgászati módszerek, a felesleges adminisztratív terhek miatti problémák, illetve az ebből adódó túlzóan szigorú – horgászattól eltiltások – máskor pedig el és félrenéző intézkedések, megkérdőjelezhető eljárások.
A halőrzés hatékonyságának, minőségének, társadalmi megbecsültségének inkább ártott a feladat állami kézből történő kiadása.
A kék élőhelyek rendszerszintű természetkárosítást szenvednek, ökológiai állapotuk drasztikus romlását meg kell állítani:
Vizeink nagy részét túltelepítjük ponttyal, ugyanakkor őshonos ragadozóhalaink pótlásáról csak ritkán gondoskodunk, ezért állóvizeink és vízfolyásaink halfauna szerkezete messze áll a természetestől. Az általánosan tapasztalható eutrofizációhoz az etetések révén a horgászat is hozzájárul. Őshonos halfajaink kárára pusztul a hínárnövényzet, lecsökken a halszaporulat és táplálékbázis, a felmelegedő vízben rendszeressé válik a hajnali oxigénhiány.
Közvetlenek és rendszerszintűek az élőhelygyilkoló kotrások, az alapvető ökológiai ismeretek nélküli kényelmi megoldások; „mederrendezések”, a partmenti növényzet irtása, a vizes élőhelyek környékének drasztikus terhelése, az ökofolyosók elzárása, elpusztítása.
Azonnali teendők:
0. TELJES RENDSZERVÁLTÁST! Az állam ne finanszírozza tovább a környezetrontó és élőhelygyilkos tevékenységeket, az olyan beruházásokat, melyek természetpusztítással, súlyos környezeti terheléssel járnak. Különösen felháborító mikor közfeladatok ellátásában történik ez, magasfokú korrupciós kockázattal, a NER-nek és egykori kijáróinak, haszonélvezőinek átmentési lehetőséget adva. A „Tisztítótűz Műveletnek” társadalmunk minden szegmensére ki kell hatnia a vizeinken és partjainkon eddig szabadon garázdálkodó kiskirályságokra, cégekre, álcivil és megszállt szervezetekre is.
1. N0 AMUR! Követeljük, hogy ezt az élőhelykárosító és vízminőség-rontó, idegenhonos halfajt minősítsék át inváziós halfajjá. A kifogott amurt tilos legyen visszaengedni, védettség ne illesse! Három évtizednyi jogszabályi tiltás ellenére az amur a mai napig nagy mennyiségben található természetes vizeinkben, ezért indokoltnak tartjuk a haltermelésből történő kivonásának átgondolását is (a busával együtt).
2. ŐSHONOS HALFAJOK VÉDELME. Az idegenhonos és az inváziós halfajok visszaszorítása érdekében nemcsak engedélyezési lehetőségét kell adni, hanem támogatni is kell az ökológiai célú halászatot minden olyan vízen, ahol a halállomány szerkezete és a víztest ökológiai állapota ezt indokolja. Jelentős támogatás szükséges a natív hal populációk megtartására, monitoringjára, a génmegőrző intézeteknek és kutatásra.
3. FELESLEGES ÖLDÖKLÉS. A visszaélésekre lehetőséget adó természetesvízi kárókatona-gyérítés gyakorlatát meg kell szüntetni, mivel tudománytalan és kontraproduktív, az élővilág többi részét is zavaró, ráadásul a madarak halfogyasztását fokozó, és veszélyes gyakorlat.
A hódok vízmegtartásban való kiemelkedő szerepére fel kell hívni a figyelmet, elűzésüket és esetleges irtásukat szankcionálni kell.
4. A PONTYNAK IS JOBB. Mozgalmunk kezdeményezi a tógazdasági, sok esetben ázsiai genetikai állományú pontyfajták telepítésének kivezetését a ponty számára alkalmatlan vizekből.
5. VALÓS KÉK TERMÉSZETVÉDELEM. Végre van hazánknak a természetvédelemért is felelős minisztériuma. Közös az ügyünk, ezért segítjük, kiállunk a hazai és uniós természetvédelmi oltalom alatt álló vizek halgazdálkodásának nemzeti parki hatáskörbe vonásáért.
6. HORGÁSZATI KULTÚRA. A horgásztársadalmat becsapták, félrevezették és megfosztották a valós horgászati élményforrásától, mély és tartalmas jelentésétől. A versenyszemlélettel kizárólag protfitszerzésre használják fel a horgászokat, a hagyományosan és másként-horgászók megvetésben részesülnek. A rekreációs-hobby-élelemszerző hagyományos horgászattól haladéktalanul külön kell választani a versenyhorgászatot. Sporttevékenységként kell kezelni jogszabályi szinten is.
7. VISSZA A TERMÉSZETNEK! Minden természetes és természetközeli élőhelyen, így a kék-zöld környezet nagyobb részén gyakorolt emberi tevékenység terheli azt, elvesz tőle. Az eddigi kompenzációk és zöldre festett, kampányszerű és marketinges „jófejkedő” projektek elégtelenek, leginkább szakszerűtlenek, legyen az vízisport, teljesítménytúra, sziklamászás, kutyás túra, terepsportok, horgászat vagy horgászversenyek. Törvényileg előírt kvótarendszerű lokális és országos visszajuttatásra, „kompenzációra” van szüksége a természeti környezetnek. Ez elemi érdeke minden természetbe járónak, tevékenysége e nélkül nem tartható fenn.
Várjuk minden olyan magánszemély és szervezet csatlakozását a Kék Sodrás Mozgalomhoz, akiknek elsődleges szempont vizeink védelme és fenntartható használata.
Magyarország, 2026. június 22.
Bemutatta szakmai koncepcióját a Mohosz új főigazgatója. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
