Jellemző betegség a dévérkeszegeknél a fekélyesedés, amelyet rákparaziták okoznak, és május végén szokott megjelenni a halakon. A kutatók a balatoni dévérek vizsgálatakor jutottak erre a megállapításra.
Él, mint hal a vízben tartja a közmondás, utalva arra, hogy a halak élete gondatlan. Valójában azonban amellett, hogy a kis halat megeszi a nagy hal, a halak életét számtalan betegség is nehezíti. Ezek egy részét az egyszerű szemlélő, de még inkább a horgász gyakran észreveszi – olvasható az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének honlapján.
Ha csak a Balaton egyik leggyakoribb halfaját, a dévérkeszeget nézzük, egy-egy május végi időszakban apró, vörös fekélyek megjelenését láthatjuk a pikkelyeken, s ezek közül nem kevés példány el is pusztul.
Ha közelebbről megtekintjük a fekélyeket, azokhoz mindig egy megnyúlt, átlátszó rákparazita tapad, ami a betegséget kiváltja.
Így néznek ki a Tracheliastes maculatus rákparazita nőstényei dévérkeszegen:
Az áttetsző testű rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén kialakuló apró vagy nagyobb fekélyek vörös színükkel felhívják magukra a figyelmet.
A felületes vizsgáló meglepődik azon, hogy egyes dévérek farka milyen tarkállott. Pedig ez nem mástól van, mint az abban megtelepedett mételylárvák sokaságától.
A halat bontó házi asszony elcsodálkozik a halak szívéhez tapadó fehéres gócok nagyságán és gyakoriságán. Pedig szegény dévér szívének egy vele egyenlő nagyságú parazitatömeget kell mozdítani minden egyes szívveréskor.
Persze vannak a halaknak csak szakemberek által felismerhető parazitái, melyek gyakran csak laboratóriumi vizsgálattal fedezhetők fel. Az előzőket és ez utóbbiakat is a BLKI és az ÁTKI kutatói együttműködésben rendszeresen vizsgálják.
Feléjük a laikusok részéről a leggyakoribb kérdések, hogy ezek a fertőzések veszélyesek-e a halat fogyasztókra vagy háziállataikra.
Megnyugtathatunk mindenkit, hogy a magyar táplálkozási szokások mellett a halfogyasztás semmiféle veszélyt nem rejteget, ugyanakkor ezek a kórokozók a halak elhullását okozhatják, és bizony a nyers halat fogyasztó házi kedvencek sem véletlenül soványodnak le, hanem a belüket sanyargató paraziták miatt – hívták fel a figyelmet a szakemberek.
Azt is írják, hogy kutatásuk célja, a halak egészségét veszélyeztető betegségek megismerése, halelhullások megelőzése, a halak életét negatívan befolyásoló tényezők előrejelzése, a hal és környezete közötti kapcsolat hatásának megismerése az egyes betegségek kialakulásának viszonylatában.
A témacsoport jelenlegi fő kutatási területét két nyálkaspórás betegség kialakulásának és kórtani jelentőségének vizsgálata képezi.
Az ÁTKI-ban a BLKI kutatóinak segítségével kísérletes munkánkban vizsgálják a dévér kopoltyúját fertőző Myxobolus fajok és egy uszonyokon megtelepedő Henneguya faj halon belüli és egy iszaplakó köztigazda csővájó féregben szaporodó fejlődési stádiumainak fejlődési dinamizmusát, és a fertőződés körülményeit.
Így néz ki a Henneguya cutanea nyálkspórás parazita plazmódiumai a balatoni dévérkeszeg uszonyain:
A balatoni dévérkeszeg-paraziták vizsgálata egy kutatási együttműködés egyik altémája az ÁTKI Halkórtan és Parazitológia Témacsoportja és a BLKI Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportja között.
Nézd meg a balatoni dévérek ívását víz alatti felvételen! KATTINTS IDE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: blki.hu)
