Rendkívül kritikus helyzet alakult ki az Élővíz-csatorna teljes szakaszán. A hetek óta tartó csapadékmentes, forró időjárás és a Körösök rendkívül alacsony vízhozama miatt megindult a halpusztulás: Gyulán már több mint száz kilogramm tetemet kellett kiemelni a vízből. A vízügyi szakemberek szivattyúkkal, tiszai vízátvezetésével és oxigéndúsító gépekkel próbálják menteni a menthetőt, de a tartós megoldást csak az eső hozhatja meg.
A Körösök vízgyűjtő területén évek óta komoly csapadékhiány tapasztalható, az idei nyár azonban példátlan kihívás elé állította a szakembereket. A Fehér- és a Fekete-Körös határszelvényeiben a vízhozam gyakorlatilag nullára csökkent, emiatt az Élővíz-csatorna természetes utánpótlása szinte teljesen megszűnt.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) mindent megtesz annak érdekében, hogy a vízfolyás ne álljon le. Lúczi Gergely, a Kövizig igazgatója a behir.hu-nak elmondta: a helyzet kezelésére már hetekkel ezelőtt rendkívüli intézkedéseket vezettek be.
– A gyulai duzzasztóhoz telepített szivattyúval másodpercenként 500-600 liter plusz vizet emelünk át az Élővíz-csatornába. Mivel a Fekete-Körös vízhozama is drasztikusan lecsökkent, a békési duzzasztónál már két ütemben telepítettünk szivattyúkat, sőt, újabb berendezések beállításáról is intézkedtünk – ismertette az igazgató.
Lúczi Gergely hozzátette: tulajdonképpen egy együttműködő vízgazdálkodási rendszernek köszönhetően már javarészt tiszai víz folyik a csatornában. A kiskörei és tiszalöki duzzasztók vizét a Nagykunsági- és Keleti-főcsatorna szállítja a térségbe, ezt emelik át több lépcsőben Gyula, Békéscsaba és Békés irányába.
A meleg, tápanyagban dús vízben az oldott oxigén szintje kritikus szintre csökkent, ami miatt a halak elkezdtek pipálni. A szakemberek folyamatosan monitorozzák a vízminőséget, és kérték az érintett önkormányzatokat, hogy a szökőkutakat üzemeltessék sűrűbben és hosszabb ideig a levegőztetés érdekében. Emellett a vízügy két úszó munkagépre szerelt szivattyúval porlasztja a vizet a csatornán, hogy oxigént juttasson a víztestbe.
Ennek ellenére a probléma már érezteti a hatását. Nemes Attila, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) ügyvezető igazgatója kiemelte: a gyulai szakaszon a hivatásos halőrök már mintegy 150 kilogramm elpusztult haltetemet emeltek ki.
– Elsőként az oxigénigényesebb fajok, mint a csuka vagy a süllő kezdenek pusztulni, majd a keszegfélék következnek. Békéscsabán jelenleg még csak kritikus a helyzet, de Békésen is tapasztaltunk már elhullást, és a következő napokban sajnos további problémákra számítunk – nyilatkozta Nemes Attila.
A KHESZ ügyvezetője nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a kábult, oxigénhiány miatt pipáló vagy a part szélére húzódó halakat szigorúan tilos és törvénytelen bármilyen eszközzel (merítőhálóval, vasvillával, horoggal) kiszedni. Ez orvhalászatnak, illetve szabálysértésnek minősül, és komoly eljárást von maga után.
A szakember szót ejtett a csatorna túlzott vízinövény-borítottságáról is. Mint mondta, a korábbi években a nagy testű amúrok biológiai úton gyérítették a hínárt és a békalencsét, ám mivel az amur idegenhonos fajnak számít, a hatályos jogszabályok értelmében természetes vizekbe – így az Élővíz-csatornába – a telepítése már nem engedélyezett.
A vízügyi és horgászati szakemberek egyetértenek abban, hogy a meglévő rendszerekből ennél több vizet átvezetni már nem lehet, hiszen a Tisza vízkészletei is végesek.
A meteorológiai előrejelzések és a határon túli, hegyvidéki vízgyűjtők állapota sem biztató: a talaj annyira kiszáradt, hogy egy hirtelen, nagyobb zápor sem érne el a folyómedrekig.
A szakemberek várakozásai szerint a vízhiányos állapot akár őszig, szeptember-októberig is eltarthat, és érdemi változást kizárólag a hegyvidéki vízgyűjtőkön hulló, tartós és elnyújtott csapadék hozhat.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Kövizig)
