2026. november 16. hétfő | Ödön
Aktuális

Sarkantyúátvágással és mederkotrással mentik a gemenci dunai szigeteket

Sarkantyúátvágással és mederkotrással mentik a gemenci dunai szigeteket

Sarkantyúk átvágásával és mederkotrással próbálják megőrizni a Gemenc északi részén található dunai szigeteket, valamint a hozzájuk kapcsolódó, fontos élőhelyet jelentő mellékágat. A beavatkozás a nemzetközi LIFE WILDisland projekt keretében, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Aduvizig) együttműködésében zajlik.

A Duna a természetes esésviszonyok és a folyószabályozások következtében Bajorország és Románia között változatos képet mutat, közös tulajdonsága azonban, hogy a szállított hordalékból kisebb-nagyobb szigeteket épít. Ezek kiterjedése néhány száz négyzetmétertől akár több száz hektárig terjedhet, felszínüket kavics, homok vagy iszap alkothatja, és növényzet nélküli területek, illetve erdők is kialakulhatnak rajtuk – olvasható a DDNPI közleményében.

A szigetek a természetvédelem szempontjából különösen értékesek, mivel az árterek nehezen megközelíthető, kevésbé háborgatott részei, ahol a természetes szukcessziós folyamatok is érvényesülhetnek. A Danubeparks Egyesület korábbi felmérése során több mint 900, különböző méretű, eredetű és természetességű dunai szigetet azonosítottak.

A DDNPI-hez tartozó folyószakaszon szintén számos ilyen képződmény található. A folyószabályozás előtt a szigetek és zátonyok természetes módon alakultak ki, a szabályozott folyón azonban már a szabályozóművek határozzák meg képződésük helyét. Ezek a területek ennek ellenére kiváló természetközeli élőhelyként szolgálnak.

A szigetek fennmaradása azonban nem magától értetődő. Idővel hozzánőhetnek a parthoz, a közöttük és a szárazföld között húzódó mellékág pedig eltűnhet. Megőrzésükhöz ezért időnként beavatkozásra van szükség.

Ilyen szigetfenntartó munkálatok zajlanak Gemenc északi részén, a Korpádi-szűkületnél. A területen három, korábban kialakított hosszú sarkantyú áramlási holtterében halmozódott fel a Duna által szállított homok. A magasabb részeken már fehér fűz uralta puhafás ligeterdő alakult ki, lejjebb fűzcserjések találhatók, a sziget alsó csúcsán pedig fedetlen homokzátony látható.

A szigetek és a part között mintegy másfél kilométer hosszú, mára erősen feltöltődött mellékág jött létre. Ezek a mellékágak kiváló ívóhelyként szolgálhatnak, emellett madárélőhelyként is jelentősek.

A mellékág és a szigetek megőrzését két lépésben valósítják meg. Elsőként a két alsóbb sarkantyút vágták át. Ennek során egy 40 méter széles, lépcsős átvágást alakítottak ki olyan mélységben, hogy még kisvizes időszakokban is maradhasson víz a mellékágban.

A második ütemben a mellékágban egy úgynevezett vezérárkot alakítanak ki, amely lehetővé teheti a víz átáramlásának megindulását. A tervek szerint a kotrás 1600 méter hosszan, nyolc méter fenékszélességgel történik. A munkálatok során mintegy 30 ezer köbméter hordalékot, döntően homokot távolítanak el.

A kikotort anyagot a Duna főmedrébe helyezik vissza, ahonnan a folyó tovább szállíthatja.

A projekt előkészítése során a DDNPI szorosan együttműködött a folyószakasz kezeléséért felelős Aduviziggel. A vízügyi szakemberek végezték el a kotrásra kijelölt területek felmérését, majd ezek alapján elkészítették a jelenleg is megvalósítás alatt álló műszaki terveket.

A nemzetközi együttműködés előzményei 2007-ig nyúlnak vissza. A romániai Tulceában rendezett folyóvédelmi találkozón Carl Manzano, az osztrák Donau-Auen Nemzeti Park akkori igazgatója vetette fel, hogy közös együttműködési keretet kellene létrehozni a Duna mentén dolgozó természetvédelmi szervezetek számára. A kezdeményezésből később megszületett a Danubeparks Egyesület, amelynek a DDNPI is alapító tagja.

Az egyesület tevékenységének egyik legfontosabb része a közös nemzetközi pályázatok és projektek megvalósítása. Ezek közé tartozik a Gemenc északi részén zajló LIFE WILDisland program is.

A Duna élőhelyeinek helyreállítására más folyószakaszokon is történtek beavatkozások. Augusztus közepén arról számoltunk be, hogy a DDNPI Sződliget térségében, a Duna 1675–1676. folyamkilométere között végzett élőhely-rekonstrukciót, a beruházás során két sarkantyút is átvágtak át. Részletek ITT.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: DDNPI)