A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) vezetése – élén a Mohosz választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől.
Puskás Norbert Mohosz-elnökkel (nyitóképünkön balra) és Urbányi főigazgatóval (nyitóképünkön jobbra) az Agrárium Magazin beszélgetett. Mindkét új vezető pályázatában nagy hangsúlyt kapott, hogy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra van szükség.
Puskás Norbert hangsúlyozta, az új vezetés célja, hogy a Mohosz eddigi eredményeire és stabil működésére építve erősítse a tagszervezetekkel és horgászokkal való közvetlen kapcsolatot.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a Mohosznak közelebb kell kerülnie a horgászokhoz és a helyi közösségekhez. A döntéseknek jobban kell épülniük a mindennapi problémákra és a területi tapasztalatokra – legyen szó az aszály következményeiről, a vízmegtartásról vagy éppen a bürokrácia csökkentéséről, ezért fontos a szemléletváltás: cél, egy nyitottabb, szolgáltatóbb és együttműködőbb Mohosz kialakítása.
Nem véletlenül hangsúlyozta az elnök, hogy hisz abban, hogy egy ilyen nagy szervezet mint a Mohosz vezetése, szolgálat. Egy olyan közösség szolgálata, amelyet nem egyszemélyben irányítani, hanem összefogni, erősíteni és képviselni kell.
A Mohosz olyan sokszínű, nagy tudású közösség, hogy nem lehet – és nem is szabad – egy-egy vezető szervezetévé válnia. Az elnök szerint a legfontosabb feladata, hogy felismerje az emberek tudását, hogy bizalmat, teret adjon ennek a tudás érvényesülésének, és felelősséget adni azoknak, akik tenni akarnak a közösségért.
Urbányi Béla kész reformprogramot fogalmazott meg a főigazgatói pályázatában. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy számára az volt a fontos, hogy az új elnök is támogassa a programját. Ez az elvárás teljesült, jól látható, érzékelhető, hogy az elnök és a főigazgató harmonikus együttműködésben dolgozik.
A két új vezető kapcsolatának az alapja a közös jövőkép. Mindketten nyíltan vallják a decentralizáció szükségességét, a szövetség transzparens működését, a bürokrácia csökkentését. Hatásköri harc sem alakult ki közöttük, mivel Urbányi Béla főigazgatóként elismeri az elnökség és a választmány stratégiai döntéseit, Puskás Norbert elnök pedig szabad kezet ad a főigazgatónak a tudományos alapú halgazdálkodás és a hivatal, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) modernizációjának végrehajtásában.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a Mohosz elnöki tisztség társadalmi megbízatás. A szövetség napi operatív működésének irányítása a főigazgató feladata, míg az elnök elsősorban az elnökség munkáját fogja össze, kijelöli a főbb irányokat, képviseli a Mohoszt a minisztériumokkal és más állami szereplőkkel folytatott egyeztetéseken, valamint azon dolgozik, hogy a horgászat ügyeihez meglegyen a szükséges szakmai együttműködés és támogatottság.
A főigazgató adja a legmagasabb szintű tudományos és szakmai hitelességet. Mint egyetemi tanár és az MTA tagja, ő a szakmai és operatív motor. Az elnökkel szoros szövetségben ő fordítja le a stratégiai célokat a mindennapi halgazdálkodási, klímavédelmi és digitális feladatokra.
Az, hogy egy horgász és egy halas szakember irányítja a Mohosz tevékenységét, a horgászok, egyesületek, tagszövetségek számára garancia arra, hogy a reformot valóban végrehajtják, s a Mohosz kapuja mindenki számára nyitva áll.
A szervezet új vezetése kiemelt figyelmet fordít a helyi és megyei szintű párbeszéd kialakítására, az egyesületi struktúrák modernizációjára. A decentralizáció és a közvetlen párbeszéd jegyében elnök és főigazgató országjárásba kezdett, mert célul tűzték ki, hogy a vezetés személyesen látogat el valamennyi megyei tagszövetséghez.
Ezek a találkozók szakítanak a korábbi, Budapest-központú, merev és formális testületi keretekkel. A vezetők közvetlenül a megyei elnökökkel, ügyvezetőkkel és a helyi egyesületek képviselőivel ülnek le, hogy első kézből mérjék fel a helyi vízterületek egyedi problémáit (pl. aszály- és vízpótlási igények), hogy áttekintsék az adminisztrációs és HORINFO-rendszerbeli nehézségeket, és közvetlenül egyeztessenek a helyi igényekre szabott Mohosz pályázati források hatékonyabb elosztásáról.
Az országjárás azonban arra is rávilágított, hogy a tagszövetségek és különösen a helyi egyesületek szintjén égető szükség van a generációváltásra. Bár a hazai horgásztársadalom az elmúlt években sokat fiatalodott és folyamatosan megújul, a helyi horgászközösségek vezetői utánpótlása egyre nagyobb kihívás. A tagszövetségek és tagegyesületek is keresik annak módját, hogyan lehet fiatalokat bevonni nemcsak a horgászatba, hanem az egyesületek működtetésébe és később akár a vezetésbe is.
Magyarországon több mint 1200 horgászegyesület működik, több mint ötezer önkéntes tisztségviselővel. Ennek a vezetői körnek a generációs megújítása legalább akkora stratégiai feladat, mint vizeink és halállományunk megőrzése. A szövetség azért szorgalmazza a megújulást, mert a papíralapú gondolkodás gátolja a fiatalok integrációját, a horgászat társadalmi presztízsének növelését és a digitális átállás (pl. az e-fogási napló és az online okmányolás) gördülékeny működését.
Mindkét vezető egyetértett abban, hogy ma már a fiatalok számára nem vonzó a társadalmi munka, szükség lehet anyagi és egyéb erkölcsi ösztönzésre is, mert másképpen nem lehet a generációváltást végrehajtani. Ma már más a társadalmi munka fogalma, hiszen egy nagyobb egyesület működtetése komoly felelősséggel, jelentős ügyintézéssel, idő- és költségráfordítással jár.
Nem várható el a fiatalabb generációtól, hogy ezt korlátlanul, teljesen ellenszolgáltatás nélkül, a saját szabadideje és családja rovására vállalja. A „társadalmi munka” kereteit korszerűbben kell rendezni, és a horgásztársadalom szemléletének is változnia kell. El kell fogadni, hogy a saját ügyeink intézésének is vannak költségei, és aki ezért időt, energiát és felelősséget vállal, annak legalább erkölcsi, sok esetben pedig anyagi megbecsülés is jár.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Debreceni Egyetem (DE) a Mohosszal együttműködésben elindította a horgászvezető szakirányú továbbképzést, ami Európában is egyedülálló sikertörténet, és jelenleg a második évfolyam képzésénél tart. A horgászszervezetek menedzsmentjét és a szakmai utánpótlást megcélzó képzés tandíjának a 90 százalékát a Mohosz fizeti, és 10 százalék a saját, illetve egyesületi hozzájárulás.
A képzésben való részvételhez elvárás az egyetemi végzettség. Az első két évben azonban elfogytak az egyetemi végzettségű horgászvezetők a tagszövetségekben, így a harmadik évfolyam 20 fős létszámát már várhatóan nem tudják feltölteni.
A főigazgató ezért tárgyalásokat folytat egy középfokú horgászati szakemberképzés (a jelenlegi tógazda-tanfolyamok modernizált változata) megindításáról is, hogy az egyesületek kollégái is kapjanak egy átfogó, gyakorlatias képzést, aminek végén tanúsítványt vesznek át.
A TELJES BESZÉLGETÉS ELOLVASHATÓ AZ AGRÁRIUM MAGAZIN 35. OLDALÁTÓL.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mohosz FB-videó képernyőfelvétel)
