A hazai akvakultúra kulcsszerepet játszik a horgászvizek egészséges és minőségi hal utánpótlásában, ezért a kormány a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) keretében 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít a szektor számára – mondta Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Az eseményen Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke (nyitóképünkön jobbra) bejelentette, jövőre nem változnak a horgászjegyek árai.
A Mohosz éves közfeladat-ellátási beszámolójának bemutatásán a tárcavezető elmondta: a pályázatokon keresztül a Mohosz százszázalékos intenzitással részesülhet támogatásban olyan feladatok elvégzéséhez, mint az őshonos halállományok élőhelyének, ívóhelyének fejlesztése, létrehozása és helyreállítása vagy az idegenhonos halfajok visszaszorítása, írja az MTI.
Nagy István tájékoztatása szerint a nyilvántartott 160 ezer hektár halgazdálkodási vízterületen, továbbá a 26 ezer hektárnyi halastóban tavaly összesen 4879 tonna halat fogtak, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, ami 2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. Tavaly a telepítések mennyisége elérte a 4071 tonnát, a kihelyezett halak összértéke pedig 6,7 milliárd forint volt.
Kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a regisztrált horgászok száma tavaly meghaladta az egymilliót, és Magyarország a nemzetközi horgászturizmusban is élen járt.
A Mohosz közreműködésével tavaly elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiában 24 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a fenntartható horgászturizmus fejlesztésére 2030-ig – ismertette.
Mérföldkőnek nevezte a horgászszövetséggel kötött 2019-es megállapodást, amely révén a Mohosz közfeladat-ellátó szervezetté alakult, és ezzel 38 állami feladatot vett át, ami tovább erősítette önállóságát és társadalmi-gazdasági súlyát.
A Mohosz saját bevételein túl 2014 és 2024 között 4,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, és a szövetség állami horgászokmányokból származó bevétele meghaladta a 10,5 milliárd forintot.
Nagy István kitért arra is, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a világ édesvízi horgász versenysportjában. Tavaly nemzeti válogatottak 30 kiemelt nemzetközi versenyen, ezen belül 23 világ- és Európa-bajnokságon indultak és az érmek számát tekintve Magyarország tavaly második volt a világranglistán. Az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy 2025-ben is kiemelkedő évet zárhat majd a magyar horgászsport.
A miniszter stratégiai célként jelölte meg a természetes vizek és az őshonos halállomány védelmét, az ívóhely-rehabilitációt, valamint az inváziós fajok elleni védekezés hatékonyságának növelését. Továbbá az ország vízkészlet-gazdálkodási egyenlegét javító, vízvisszatartási célú stratégiai megalkotását a halgazdálkodással érintett részfeladatok kidolgozásával.
A horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiában külön figyelem hárul a horgászható partszakaszok megőrzésére, fejlesztésére, valamint stégek, horgászkikötők létesítésére – jegyezte meg.
Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke elmondta: a 2015-ös átalakulás óta a regisztrált horgászok száma 290 ezerről tíz év alatt egymillió fölé nőtt.
Hozzátette, hogy a digitális platform kialakításával, a mobil applikáció elindításával már nem kell papíralapú horgászokmánnyal rendelkezniük a horgászoknak és ezzel azonnal frissülő adatbázis jött létre.
A tavalyi év egyik sikerének nevezte, hogy megszületett a horgászturisztikai stratégiai, amely hálózatos fejlesztéseket tesz lehetővé.
Szűcs Lajos szólt arról is, hogy az idei év forgalmi adatai is azt mutatják, hogy a Mohosz gazdálkodása stabil alapokon nyugszik, és bejelentette, hogy jövőre nem változnak a horgászjegyek árai.
Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ (OHSZK) főigazgatója és a Mohosz elnökhelyettese elmondta, a szabadidős horgászat mintegy 30 milliárdos, a halgazdálkodás 120 milliárd forint feletti forgalmat generál, több ezer embernek biztosít munkát és több százezer ember számára szabadidős tevékenységet.
A kihívásokról szólva elmondta, hogy a klímaváltozás az akvakultúrát is érinti. Az aszályvédelmi operatív törzs segítségét kérik, és támogatják, hogy a mintegy 1500 halgazdálkodási vízterület átvészelhesse a következő, várhatóan nehéz időjárási időszakot.
A Mohosz éves telepítési és fogási adataiból kiderül, minden nagy természetes vízterületen megfigyelhető, hogy dinamikusan növekszik a melegebb klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó harcsa állománya, míg a sor másik végén a hidegebb szakaszokat kedvelő sügér és csuka állnak – ismertette.
Az alacsony vízállás nem kedvez a természetes ívási viszonyoknak, ezért felértékelődik az őszi és tavaszi haltelepítési pályázatok szerepe, amelyre idén minden eddiginél több pénzt fordítanak – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a Mohosz 2025 óta a Tisza-tó hivatalos halgazdálkodási hasznosítója, és idén ötödével nőtt az éves területi jegyek forgalma.
Dérer István szólt arról is, hogy a Mohosz a MAHOP Plusz fejlesztési forrásokból az állami tulajdonú természetes vizeken egységes vizminőségi monitoringrendszert kialakítását, az élőhelyek fejlesztését, eszközbeszerzés elindítását tervezi.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Agrárminisztérium)
