Félmillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel Pfeifer Rikárd, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője annak érdekében, hogy kiderüljön, kik lőhettek le fokozottan védett kis kárókatonákat a Duna mentén, Tass térségében. A díj nyilvános gyűjtés keretében gyarapodhat a további felajánlásokból.
Pfeifer Rikárd nyilvános felhívásában azt írta, a bizonyítottan előkerült öt, agyonlőtt kis kárókatona (Microcarbo pygmaeus) természetvédelmi értéke egyedenként 100 ezer forint, ezért összesen 500 ezer forintot ajánl fel nyomravezetői díjként annak, aki olyan információkkal segíti a rendőrség munkáját, amelyek az ügy érdemi előrehaladását és az elkövetők azonosítását teszik lehetővé.
Mint fogalmazott, a közösségi médiában gyorsan elterjedt az ügy, és ezzel párhuzamosan megjelent a „halőrbűnözés” kifejezés is, amelyet kifejezetten károsnak és félrevezetőnek tart.
Álláspontja szerint egy feltételezett bűncselekmény miatt nem szabad egész szakmai csoportokat – halőröket, horgászokat, vadászokat vagy más, természethez kötődő foglalkozásokat – megbélyegezni. Úgy vélte, ha történt jogsértés, azt konkrét személyek követték el, nem pedig azok a közösségek, amelyekhez tartoznak.
Az RDHSZ halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője hangsúlyozta: a „halőrbűnözés” mint gyűjtőfogalom szerinte azért is veszélyes, mert eltereli a figyelmet a tényleges felelősség megállapításáról, és indulatokat gerjeszt olyanokkal szemben is, akik jogszerűen és a természet védelmében végzik a munkájukat.
„Az ilyen ügyekben meg kell találni az elkövetőt, és felelősségre kell vonni. A megoldatlan, elsikált, vagy következmények nélküli természetkárosítások csak arra jók, hogy egy-egy társadalmi csoportra rásüssék a bélyeget” – írta felhívásában.
Kiemelte: nem vitatja, hogy a Szendőfi Balázs által feltárt természetkárosítási ügyek közül több valós, ugyanakkor nyomatékosította, hogy ezekben mindig az adott személyek vagy jogi szereplők felelősségét kell vizsgálni, nem pedig általánosítani.
Pfeifer Rikárd közlése szerint a felajánlott félmillió forintos összeg nem zárt magánfelajánlás, hanem egy nyilvános, gyűjtés keretében létrehozott nyomravezetői díj, amelyhez további magánszemélyek és jogi személyek is csatlakozhatnak. A gyűjtés lebonyolítását több, előre rögzített feltétel szabályozza.
Tájékoztatása szerint a felajánlások teljesen transzparens módon, külön erre a célra létrehozott, felcímkézett alszámlára kerülnek letétbe. A gyűjtés állásáról folyamatos tájékoztatást adnak: a felhívás alatt naprakészen közzéteszik a felajánlók nevét vagy monogramját, attól függően, hogyan rendelkeznek.
Csak a ténylegesen beérkezett, igazolt összegek jelennek meg a nyilvános összesítésben, ígéretek vagy feltételes vállalások nem. A gyűjtéshez kizárólag olyan magánszemélyek vagy jogi személyek csatlakozását fogadják el, akik politikától mentesen, meggyőződésből kívánják támogatni az ügy felderítését.
Pfeifer Rikárd jelezte: a felajánlóknak közvetlenül vele kell felvenniük a kapcsolatot, és a részleteket minden esetben írásban rögzítik.
A befolyt nyomravezetői díj felhasználásáról nem a szervező dönt: az összeg kizárólag a rendőrség rendelkezése alapján fizethető ki annak vagy azoknak, akik valós, bizonyított információkkal segítik a nyomozást egészen addig a pontig, amíg az ügy az ügyészségre kerül.
Amennyiben több személy is olyan információval áll elő, amely érdemben hozzájárul a nyomozás sikeréhez, a nyomravezetői díjat a rendőrség szakmai javaslata alapján, arányosan osztják fel közöttük.
Arra az esetre is rögzítették az eljárást, ha a nyomozás nem vezet eredményre. Ha az elkövetőt vagy elkövetőket nem sikerül azonosítani, illetve a bűncselekményt nem lehet bizonyítani, a felajánlott összeget visszautalják a felajánlóknak. Ennek időpontja a rendőrségi vagy ügyészségi megszüntető, illetve lezáró határozat jogerőre emelkedése.
Pfeifer Rikárd külön felhívással fordult azokhoz is, akik 2026. január 14-én Tass térségében jártak. Arra kéri az érintetteket, jelentkezzenek, ha aznap reggel, délelőtt, délután vagy este a zsilipnél, a parkolóban, a műtárgyon, az osztószigeten, a jobb vagy bal parton, a torkolatnál vagy a torkolat alatti szakaszon tartózkodtak.
Kérdései között szerepel, hogy hallottak-e puskalövéseket, láttak-e vadászatra utaló tevékenységet, megfigyeltek-e ehhez köthető személyeket vagy járműveket. Mint fogalmazott, olyan részletek is jelentőséggel bírhatnak, amelyekről az érintettek elsőre nem gondolnák, hogy egy bűncselekmény bizonyításában szerepet játszhatnak.
A jelentkezők anonimitását biztosítják, és Pfeifer Rikárd vállalja, hogy közvetlen kapcsolatot teremt köztük és az ügyben eljáró nyomozó hatóság között.
A tassi, agyonlőtt öt kis kárókatona ügyében a nyomravezetői díj összege január 20-án 500.000 forint, amit Pfeifer Rikárd ajánlott fel.
A nyomravezetői díj kitűzésével párhuzamosan rendőrségi nyomozás is indult az ügyben. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Pecaverzum megkeresésére közölte: a Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt.
„A Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt, mivel egy bejelentés szerint néhány kis kárókatona tetemet találtak egy vízterület mellett” – írták válaszukban. Hozzátették: a történtek tisztázása folyamatban van, a nyomozás érdekeire tekintettel további információt nem adnak.
Mint arról a Pecaverzum elsőként beszámolt, Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes szerint január 15-én Tasson nagy kárókatona-gyérítés során fokozottan védett kis kárókatonák is elpusztulhattak.
A Horgász Egyesületek Fejér megyei Szövetsége (Hofesz) közleményben visszautasította a természetkárosítás vádját, cáfolta, hogy halőrei érintettek lennének az ügyben, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Szendőfi Balázs FB-oldala)
