A Horgász Egyesületek Fejér megyei Szövetsége (Hofesz) részletes közleményben reagált Szendőfi Balázs állításaira, amelyek szerint egy január 15-i kárókatona-gyérítés során fokozottan védett kis kárókatonák is elpusztulhattak a Duna egyik jégmentes szakaszán. A szövetség határozottan visszautasította a természetkárosítás vádját, cáfolta a halőröket érintő állításokat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba az ügyben.
Mint arról a Pecaverzum beszámolt, súlyos természetkárosítás gyanúja merült fel egy kárókatona-gyérítés során a Duna egyik jégmentes szakaszán Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes szerint.
Állítása szerint január 15-én a Hofesz hat halőre ólomsörétes fegyverekkel lőtt a madarakra, és információi szerint több mint száz példány pusztulhatott el.
A lelőtt madarak között nemcsak a jogszabályok alapján gyéríthető nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) egyedei voltak, hanem fokozottan védett kis kárókatonák (Microcarbo pygmaeus) is – közölte a halkutató, aki szerint elejtett madarak legalább egyharmada a fokozottan védett fajból kerülhetett ki.
Az ügyben a Hofesz közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy a szövetségüket „nagy nyilvánosság előtt súlyos és alaptalan támadás érte, amikor Szendőfi Balázs a saját közösségi oldalán a rágalmazás büntetőjogi kategóriájába tartozó valótlan megállapításokat tett”.
„Szendőfi úr természetkárosítással vádolta meg szövetségi halőreinket, miszerint az általunk kezelt Tassi V-VI. vízterületen számolatlanul pusztították a természetvédelmi oltalom alatt álló kis kárókatonát, amelyhez állítása szerint ráadásul nem engedélyezett ólom sörétet használtak” – áll a reakcióban,
A Hofesz provokációt vélelmez az üggyel kapcsolatban, amelyben szerintük hamis információkat közölve támadják a szövetséget.
Közleményükben részletesen cáfolták a felvetett vádakat, és pontról pontra ismertették álláspontjukat.
A szövetség közlése alapján a kérdéses napon nem hat, hanem mindössze három halőr tartózkodott a vízterületen, közülük ketten végeztek kárókatona-gyérítést, a jogszabályokban és az engedélyekben rögzített keretek között.
Kiemelték, hogy az érintett halőrök hivatalos fegyvertartási engedéllyel rendelkeznek szolgálati sörétes lőfegyverre, vadászvizsgát tettek, és munkájuk során kizárólag acél söréttel ellátott lőszert használnak.
A Hofesz hangsúlyozta azt is, hogy az általuk kezelt Duna-szakasz hivatalosan vadászterületnek minősül, ahol rendszeresen folyik vadászati tevékenység, így lőfegyverek használata nem kizárólag a halőrökhöz köthető.
Megerősítették, hogy a területen valóban találtak öt elhullott kis kárókatonát, valamint a tetemek közelében üres sörétes hüvelyeket, amelyekről a nemzeti park parkőre tájékoztatta a halőröket, és jelezte, hogy a madarakat elszállítják vizsgálatra.
A szövetség ugyanakkor azt állítja, hogy a halőri gyérítés során kis kárókatonát soha nem lőttek, és ilyen gyanú korábban sem merült fel munkatársaik tevékenységével kapcsolatban.
A közleményben kitértek arra is, hogy a szövetség mintegy tíz éve folytat kárókatona-riasztást és -gyérítést a szükséges hatósági engedélyek birtokában, és állításuk szerint minden esetben betartják a hatályos jogszabályi előírásokat. Azt is rögzítették, hogy a riasztási és gyérítési munkák során a tevékenység befejeztével összegyűjtik az üres hüvelyeket, és kizárólag a szükséges mértékig avatkoznak be.
A tájékoztatásban azt is írták, hogy az ügyben hozzájuk mint vízterület-kezelőhöz a cikk megjelenéséig semmilyen hivatalos hatósági megkeresés nem érkezett. Emiatt értetlenül állnak az előtt, hogy egy – megfogalmazásuk szerint – „laikus magánszemély” miért tesz nyilvános, szerintük megalapozatlan kijelentéseket a szövetséggel és munkatársaival szemben, illetve milyen alapon minősíti a halőrök végzettségét és szakmai munkáját.
A közleményben a kárókatona táplálkozása is szóba került, hangsúlyozva, hogy a faj naponta több mint egy kilogramm halat fogyaszt el, illetve ennél is nagyobb mennyiséget sebesít meg.
Á zsákmányban nem kizárólag gyakori halfajok szerepelnek, hanem süllő, kősüllő, csuka, márna, harcsa, valamint védett halfajok, köztük bucók és kecsege is. Ebből következően a szövetség álláspontja szerint az engedélyezett kárókatona-ritkítás indokolt és szükséges.
A Hofesz végül leszögezte: bármi is történt a területen, ahhoz a szövetség egyetlen munkatársának sem volt köze.
A közlemény szerint Szendőfi Balázs vádjait alaptalannak tartják, ezért az ügy súlyára tekintettel jogi lépéseket tesznek.
Az ügyben a Pecaverzum sajtómegkeresést küldött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak (KNPI), az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) és a Kunszentmiklós Rendőrkapitányságnak. Amennyiben hivatalos vizsgálat indul, vagy új, ellenőrzött információ válik ismertté, arról is beszámolunk.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Szendőfi Balázs FB-oldala)
