A klímaváltozás miatt technológiai váltásra van szükség a balatoni nád aratásánál – állítja az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) amely az idei télen kísérleti nádaratást végzett másfél hektáron a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel (BLKI) együttműködve.
A főigazgatóság az MTI megkeresésére közölte: az idén az 1200 hektárnyi balatoni nádasból mindössze 66 hektárt arattak le, háromféle kísérleti nádaratás keretében.
Tájékoztatásuk szerint a februárban zárult balatoni nádvágási szezonban az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Kdtvizig) 67 mederkezelői hozzájárulást adott ki Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) hozzájárulásával a korábbi évekéhez hasonló nagyságrendű, 66 hektárnyi területre.
Ennek kevesebb mint felén haszonnád vágása zajlott, míg a többi részen többségükben önkormányzatok, szervezeteknek, magánszemélyek kérésére adták ki az engedélyt, akik saját ingatlanjaik előtti mederterületen kívánták a nádast megújítani, saját költségükön.
Szakértők szerint a vízminőségvédelmi szerepet is betöltő balatoni nádast a kellő megújulása érdekében három-négy évente aratni kellene, de évek óta a kívánatos területnek csak a töredékéről sikerül levágni a nádat.
Az OVF rámutatott: a klímaváltozás miatt már nem nagyon van lehetőség a hatékony nehézgépes, jégről történő nádaratásra. Ezen kívül – a balatoni nádgazdálkodásra vonatkozó természetvédelmi szabályok szerint – csak kézi munkagéppel lehet nádat vágni, azt is csak húsz centiméternél kisebb vízborítottságú területeken. Ez viszont nem hatékony, ha pedig csónakból végzik, balesetveszélyes is – jegyezték meg.
A vízügy a helyzet megoldására saját forrásból indított az elmúlt télen másfél hektáron kísérleti nádaratást a BLKI-val együttműködve, háromféle technológiát alkalmazva.
Siófok, Zamárdi, és Balatongyörök partszakaszain három mintaterületen végeztek motoros kézi kaszákkal, gumihevederes munkagéppel, illetve egy megbízott vállalkozó közreműködésével Truxor munkagéppel nádaratást a vízügy munkatársai.
A kipróbált technológiák alkalmasságát legalább egyéves monitoringot követően lehet csak megállapítani – jelezte a főigazgatóság. Főként abból, hogy mennyire sérültek a rizómák, azaz a nád gyökerei, és mennyire fog megújulni a nádas az aratást követően.
Az OVF tájékoztatása szerint a Kdtvizig a legutóbbi nádvágási szezonban balatoni vízminőségvédelmi nádaratási célra mintegy hatmillió forintot fordíthatott.
A jövőben klasszikus nádarató gép beszerzését nem tervezik, viszont az igazgatóság eszközparkjának bővítését egy könnyű, kétéltű, önjáró Truxor munkagéppel igen – jelezték.
A főigazgatóság válaszában kitért arra, hogy a nádaratást akadályozzák a nádasban megbújó, illegális víziállások és bejárók, amiket a legtöbb esetben csak levegőből, drón segítségével lehet észrevenni.
A kísérleti nádaratásra kijelölt területen három stéget távolítottak el. Az engedély nélküli létesítmények felkutatása és eltávolítása nem csak költség-, de időigényes feladat is – hangsúlyozták.
Az illegális víziállások felszámolása a rendelkezésre álló kapacitás függvényében folyamatosan zajlik a tó teljes partszakasza mentén – tették hozzá.
A főigazgatóság kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a fokozott és folyamatos ellenőrzésnek, valamint a természetvédelmi hatósággal való szoros együttműködésnek köszönhetően a nádirtások száma visszaszorulóban van.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotónk illusztráció, forrása: pixabay.com)
