Több mint egy évtized telt el azóta, hogy 2016. január 1-jével gyakorlatilag megszűnt a természetes vizeken folytatott hivatásos halászat Magyarországon – erre emlékezett vissza közösségi oldalán Sallai Zoltán halkutató, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagja.
A bejegyzésben felidézte: 2016. február 6-án Csongrád mellett tüntetést tartottak, amelyen tiszai és dunai halászok egyaránt részt vettek, hogy szakmájuk megmaradhasson
Sallai Zoltán a demonstrációra testvérével érkezett, aki akkor ellenzéki országgyűlési képviselőként próbálta képviselni a halászok érdekeit, de – mint fogalmazott – nem járt sikerrel. A döntés következtében mintegy 240 halászcsalád veszítette el a hivatását és megélhetését.
„Tudomásom szerint a mai napig nem kapták meg a kártérítést úgy, hogy több százezres, több milliós vagyonuk állt a szerszámokban, a felszerelésükben” – tette hozzá.
Sallai szerint a változások a fogyasztókat is érintették. Úgy véli, közel tízmillió ember asztaláról tűnt el a hazai természetes vizekből származó halhús.
Azt írta, a halászcsárdák többnyire tógazdaságokból, intenzív telepekről beszerzett halból biztosítják a kínálatot, az áruházláncok hűtőpultjaiban pedig jellemzően import, fagyasztott termékek találhatók.
Megjegyezte azt is, hogy a balatoni keszegsütőkben sem balatoni hal kerül a serpenyőbe, és a balatoni fogas ma inkább azok számára elérhető, akik horgászjegyet váltanak, és megfogják maguknak.
„Emlékszem arra az utolsó tiszai vadpontyra, amit Mészáros Pali halászbarátomtól vásároltam karácsonyra, és az elmúlt tíz évben hiába keresem ezt az ízt, sehol nem találom” – osztott meg egy személyes emléket.
A bejegyzésben kitért arra is, hogy a halászok generációkon át felhalmozott tudása szerinte lassan eltűnik. Többen halőrként vagy tógazdaságokban helyezkedtek el, néhányan külföldre mentek dolgozni.
„A halászok generációkon keresztül szerzett tudása kezd elveszni” – fogalmazott.
Sallai Zoltán 1991-ben Tatán szerzett halász szakmunkás képesítést, amelyre – mint írta – ma is a legbüszkébb végzettségeként tekint.
Több mint harminc éve járja a természetes vizeket, és tapasztalatai szerint a halászok elhivatottságát a víz és a hal iránti szeretet határozta meg.
„Nagyon sok olyan információt osztottak meg velem, amiből az látszott, hogy nagyon szeretik a vizet, a halat, ez az életük és ettől lettek teljesen megfosztva 2016-tól” – emelte ki.
A posztban párhuzamot vont egy másik hivatással is: „Mi lenne, ha azt mondanánk egy aktív, hivatásos vadőrnek, hogy holnaptól kimehet az erdőbe, de többet soha nem vehet a kezébe puskát...”
Írása végén a természetes vizek jelenlegi helyzetére tért ki. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évtizedben a vizek kezelése a horgászokhoz került, miközben a horgászlétszám a közel kétszeresére nőtt.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Sallai Zoltán FB-oldala)
