Új műszerekkel vizsgálják a Hévízi-tó vízminőségi viszonyait, hogy kiderüljön, mi történik a felszín alatt, azon a területen, ahol az őshonos halfajok egyedei rendszeresen tartózkodnak.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) búvárai, Sinka Gábor és Búzás Előd természetvédelmi őrök 2019 óta foglalkoznak a Hévízi-tó élővilágának megfigyelésével és dokumentálásával. Merüléseik során azt tapasztalták, hogy a tóban előforduló őshonos halfajok, köztük a harcsa, a hévízi ponty és a karikakeszeg egyedei gyakran a forráskürtő nyugati sziklafalának 10 méteres mélységben nyíló barlangjárataiban tartózkodnak – olvasható a szervezet közleményében.
Arra egyelőre keresik a választ, hogy a halak miért részesítik előnyben ezeket a sötét barlangokat.
A kutatásba két hazai cég is bekapcsolódott, amelyek különböző vízparamétereket vizsgáló eszközöket, műszereket és szenzorokat gyártanak, illetve forgalmaznak. Az együttműködésnek köszönhetően több műszerrel, több vízminőségi paramétert, különböző mélységekben is meg tudtak vizsgálni.
A Hanna Instruments Service Kft. részéről Szabóné Vőneki Kinga több kézi mérőműszert és szenzort biztosított a vizsgálathoz. Ezekkel hőmérsékletet, oldott oxigént, pH-t, vezetőképességet, valamint ammónium- és nitráttartalmat mértek. A szenzorokat két különböző mélységben, 8,5, illetve 2,5 méteren helyezték el.
A Walise Kft.-t Várkonyi Levente képviselte. A méréshez egy többparaméteres szenzorcsokrot, vagyis diverfejet is telepítettek. Az eszközt 57 méteres kábellel, a forráskürtő egyik oldalsó barlangjában, 10 méteres mélységben rögzítették, ahol folyamatosan gyűjtötte a vízminőségi adatokat.
A mérések 24 órán keresztül zajlottak. A műszerek telepítésében, a többszöri ellenőrzésben és a dokumentálásban a BfNPI búvárai is közreműködtek.
A vizsgálat során nem egyetlen hőmérsékleti vagy vízminőségi paraméterre keresték a választ. A különböző mélységekben, valamint a forráskürtő barlangjában gyűjtött adatokat összevetik annak feltárására, hogyan változnak az élőhelyi jellemzők a tó felszíne alatt.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy ezek a különbségek összefügghetnek-e azzal, hogy az őshonos halak előszeretettel választják tartózkodási helyül a barlangjáratokat.
A 24 órás mérés eredményeinek kiértékelése és összevetése most következik.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BfNPI)
