Újabb dunai mellékvízben dokumentálták a kecsege megjelenését. A Fűzvölgyi-csatornából korábban nem volt előfordulási adata a fajnak.
Zsichla István azt a hírt töltötte fel 2025. szeptember 13- án a „Pergető horgászok – CSAK PERGETŐKNEK!!!” nevű Facebook-csoportba, hogy egy adult kecsegét (Acipenser ruthenus) fogott.
A példányról azt is sikerült kideríteni, hogy a Nagy-éri-csatorna (más néven Fűzvölgyi-csatorna) kezdeti, szalkszentmártoni szakaszán lévő zsilip alvizén akadt horogra – olvasható Nyeste Krisztián írásában, amely a Halászat szaklap februári számában jelent meg.
A Nagy-éri-csatorna egy régebbi Duna-ág maradványa, amely Szalkszentmárton határában a Kiskunsági-főcsatornából ered, és napjainkban elsősorban öntözőcsatornaként funkcionál.
A fajnak e csatornabeli korábbi előfordulásáról nem találni publikus adatot, de a Kiskunsági-főcsatorna hasonló nevű Facebook-csoportjában kettő, 2024. évi kecsegefogásról is olvasni lehet.
Ezek egyike az esztergomi Duna-szakaszon betelepített jelölt egyed volt, és ez az újabb példány is a Dunából kerülhetett a Kiskunsági-főcsatornába, majd onnan a Nagy-éri-csatornába.
„Habár leggyakoribb tokfélénk elsősorban nagyobb folyóinkban él, az utóbbi évek adatai arra utalnak, hogy a folyókkal közvetlen összeköttetésben álló kisebb vízfolyásokba is rendszeresen beúszik” – állapította meg Nyeste Krisztián.
A halkutató szerint áramláskedvelő fajként nem meglepő, hogy a különböző zsilipek és műtárgyak alvízi szakaszain talál megfelelő életfeltételeket, de valószínűleg ezeken az élőhelyeken is többnyire csak átmenetileg tartózkodik.
Ennek pontos megállapításához célzott és hosszabbtávú monitorozások szükségesek – tette hozzá.
„Ám ez a fogási adat is bizonyítja, hogy a horgászoknak fontos szerepük lehet a halfajok elterjedésének a megismerésében” – fogalmazott Nyeste Krisztián.
Több mint hat tonna kecsegét telepítettek 2025-ben Magyarországon. Nézd meg, hol mennyit helyeztek ki ITT.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitókép: Czinder Viktor/Nyeste Krisztián)
