Kormoránok által kiöklendezett halak között találtak jászkeszegeket a XXX-as csatornában, ami a faj új előfordulását igazolja a vízterületen.
A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) a január 23–24-i hivatásos halőri területbejáráskor a XXX-as csatorna gyorsabb folyású ürbői szakaszán felriasztott egy jelentős csapat nagy kárókatonát (Phalacrocorax carbo), melynek egyedei a csatornán táplálkoztak, és menekülés közben temérdek halat ráztak ki a torkukból – számolt be Udvari Zsolt ügyvezető igazgató és Pfeifer Rikárd halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezető a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján.
A helyben zsákmányolt és frissen visszaöklendezett halak egy kisebb részét sikerült a hivatásos halőröknek kiszedni a vízből és a parti növényzetből.
Ezeket átvizsgálva három balin, egy dévérkeszeg, egy vörösszárnyú keszeg, egy compó, egy süllő és egy ezüstkárász adult egyedeit azonosították, de mellettük egy, a vízre nézve új halfaj előfordulását is sikerült igazolniuk, ugyanis a kárókatonák táplálékában nagy testű jászkeszegek (Leuciscus idus) is szerepeltek.
Az RDHSZ e vízterületen rendszeresen végez halőri ellenőrzéseket, de az elmúlt negyedszázadra visszatekintve a hivatásos halőrök sem az Északi-övcsatornán, sem a XXX-as csatornán nem találtak jászkeszeget, se a horgászfogások átvizsgálásakor, se a horgászversenyek fogási eredményében.
„E reofil halfaj terjedésében szerepet játszhat a Vizet a tájba! program, aminek következtében a Duna–Tisza közén lévő csatornák vizének hozama és sebessége megnövekedett” – állapította meg Udvari Zsolt és Pfeifer Rikárd.
Hozzátették, a fenti környezeti hatások miatt a vízfolyáson a jászkeszeg további észak–déli irányú terjedésére is számítani lehet Bács-Kiskun vármegye felé.
A kiöklendezett példányok közül négy jászkeszeget részletesen is megvizsgáltak. Az első egyed 730 gramm tömegű volt, standard testhossza 32,5 centiméter; a halat 23-án találták meg a 47°116120 és 19°165839 koordináták közelében.
Ugyanazon a napon került elő a második példány is, amelynek tömege 705 gramm, standard testhossza szintén 32,5 centiméter volt, a megtalálási hely pedig a 47°114441 és 19°167019 koordinátákhoz köthető.
A harmadik egyedet 2026. január 24-én találták meg a 47°112528 és 19°168626 koordinátáknál; ez a hal 690 gramm tömegűnek és 32,0 centiméter standard testhosszúnak bizonyult.
A negyedik, egyben legnagyobb példány tömege 1135 gramm volt, standard testhossza 36,0 centiméter, és szintén január 24-én került elő a 47°111462 és 19°168542 koordináták közelében.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
