A Hárosi-öbölben keszegezés közben fogott egy halat Sz. D., aki elsőre egy nagyobb szélhajtó küsznek nézte.
„De aztán a szélesebb háta és a furcsa szájállása miatt elbizonytalanodtam” – írta a Magyar Haltani Társaságnak (MHTT) címzett levelében, amelyben segítséget kért az azonosításban.
„A képen látható hal szája felső állású, szeme nagy, oldalvonala teljes, hosszú farokalatti úszójának a szegélye csak enyhén homorú, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus)” – erősítették meg a horgász első sejtését.
Hozzátették még, hogy az idős küszökre kifejezetten jellemző a magas hát és a vaskosabb test.
A horgászok „vezérküsznek” is hívják az ilyen példányokat.
A pontyfélék családjába tartozó küsz testhossza általában 10-15, maximum 20 centiméter.
Minden olyan álló- és folyóvizünkben megtalálható, amelynek mérete nem túlságosan kicsi, illetve folyóvíz esetében a sodrása nem túlságosan erős.
Legnagyobb állományai a nagy szabad vízfelülettel rendelkező állóvizekben, illetve a folyók dévérzónájában élnek.
Csapatosan járva a felszín közelében keresi táplálékát, amelyet planktonszervezetek, vízre hulló rovarok, növényi részek és szerves törmelék alkot.
2-3 éves korában válik ivaréretté. Ívása szakaszos, ezért áprilistól júliusig is eltarthat. Ikráit a homokos és sóderes mederfenékre, illetve vízinövényekre rakja. Az ikraszemek mérete 1-1,5 milliméter, számuk 3- 10 ezer.
Nemrég számoltunk be arról, hogy húsz centis sneci akadt horogra Tiszakécskén. Nézd meg gigaküszt ITT!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
