A természetesvízi kecsege populációk tavaszi monitorozását folytatta a Tiszán és a Hármas-Körösön a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) AKI Halászati Kutató Központ (HAKI).
A fogott egyedek méreteit rögzítették, genetikai mintát és nyálka kenetet vettek, valamint egyedi azonosítóval látták el a halakat – derül ki a szervezet közleményéből.
„A hosszú távú visszafogási adatok segítenek felmérni a folyóinkban élő védendő kecsege állomány méretét és a természetvédelmi beavatkozások hatékonyságát” – írták.
Hozzátettéák, hogy a tokfélék védelme közös felelősségünk, és kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzése érdekében.
A LIFE - Boat 4 Sturgeon projekt keretében zajló génmegőrzési, szaporítási, visszatelepítési és monitoring erőfeszítéseink ezt a célt szolgálják.
Mint ismeretes, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) 2021 szepemberében jelentette be, hogy programot indít a kecsege állománynövelésére és állományi felmérésére. Az azóta eltelt időszakban folyamatosan zajlottak a telepítések.
A Mohosz 2021-ben azt szerette volna, hogy 2025-től fogható legyen a kecsege. Az éves dunai vagy tiszai területi jeggyel rendelkező horgászok évente 2 darab 60 centiméter feletti példányt vihettek volna haza.
Ez azonban nem valósult meg, helyette védelmet kapott az amur a Dunán és a Tiszán.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MATE AKI HAKI)
