A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a bécsi BOKU egyetem kutatói egy rangos nemzetközi folyóiratban megjelent friss tanulmányban olyan részletességgel vizsgálták a Duna és árterének halállományát, amire eddig még nem volt példa.
A kutatók egy úttörő ökológiai modellt dolgoztak ki, amely környezeti DNS (eDNA) gyűjtésen alapuló minták segítségével térben és időben is nagy felbontásban tárta fel, hogyan változnak a halközösségek a folyam és az ártér összetett élőhelyhálózatában – írta közösségi oldalán a BLKI.
A vizsgálat számos ható tényezőt értékelt egyszerre – köztük a fajok terjedését, a környezeti hatásokat és a közösségen belüli kölcsönhatásokat.
Az eredmények azonban egyértelműen megmutatták, hogy nem az időbeli ingadozások vagy a fajok közti versengés formálja leginkább a közösségek összetételét, hanem a hidrológiai összeköttetés a Duna és mellékágai között, a változatos hidromorfológiai szerkezetű ártéri élőhelyek jelenléte és az ezek közötti térbeli távolság, amelyek meghatározzák, hol mely fajok képesek megtelepedni.
A kutatás rávilágít, hogy a természetes vízkapcsolat fenntartása és a változatos élőhelyek megőrzése kulcsfontosságú az élőlényközösségek sokféleségének fenntartásához a Duna árterein.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
