A jelenlegi balatoni menedzsment és tóhasználat fenntarthatatlan, ezért a tónak a globális éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás mellett a megszokott használati módokon is változtatni kell – mondta Honti Márk hidrológus a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című augusztus 14-i, pénteki tudományos előadóülésén Tihanyban.
A rendezvény középpontjában a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás állt. A résztvevők – szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók és balatoni civil szervezetek képviselői – egyetértettek abban, hogy a jelenlegi gyakorlat folytatása komoly kockázatokat jelenthet a Balaton élővilága és az emberi használat szempontjából.
A BLKI szerint a globális éghajlatváltozás negatív folyamatainak visszafordítására nincs egyszerű megoldás, ezért a megszokott tóhasználati módokon sok mindent meg kell változtatni. Vissza kell szorítani az egyéni érdekek érvényesülését, miközben biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát, valamint az élővilág megóvását.
A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen, ami állami és egyéni felelősséget egyaránt jelent – hangsúlyozták.
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt, hogy az alaptörvényi jogok és az egyéb jogi keretek megfelelőek, az egyedi érdekek azonban mégis gyakran a közösségi érdekek fölé kerülnek.
„A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – fogalmazott.
Szerinte a tulajdonosi és beruházói érdekek elsőbbségének következménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése és a természeti területek visszaszorulása. Mindez a jelenlegi és a jövő generációk alapvető jogait és érdekeit is veszélyezteti.
Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásairól tartott előadást. Az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben történő megjelenésére is kitért, amely szerinte önmagában nem feltétlenül jelenti a tó ökológiai állapotának általános romlását.
Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatok segítségével mutatta be, hogyan vált egyre aszályosabbá a Balaton vízgyűjtő területe az elmúlt 30 évben.
Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt. Szerinte ezekben az elmúlt években jelentős zavarok alakultak ki, amelyekhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló intenzív partbeépítés is hozzájárul.
Lengl Zoltán balatoni főépítész arról beszélt, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett.
Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa a természetes partszakaszok megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, és elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését.
„A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi” – mutatott rá.
A rendezvényen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere a település természetvédelmi gyakorlatait mutatta be, és a kotrások folytatását szorgalmazta.
Több civil szervezet képviselője is felszólalt. Tarróné Gyarmathy Andrea, az Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés képviselője arról beszélt, miért támadták meg a Balaton-part új szabályozásáról tavaly hatályba lépett jogszabályt, a BATÉK-ot – közölte a BLKI.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(forrás: MTI, nyitókép: pixabay.com)
