2026. július 8. szerda | Ellák
Galériák

Sikerült a ritka botos kölönte mesterséges szaporítása és betelepítése – fotókkal

Sikerült a ritka botos kölönte mesterséges szaporítása és betelepítése – fotókkal

Szenzációs természetvédelmi és tudományos sikert értek el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársai. A Kárpát-medencében elsőként sikerült kontrollált körülmények között szaporítani, majd természetes élőhelyére sikeresen visszatelepíteni a védett, tiszta vizű hegyi patakokban élő botos kölöntét (Cottus gobio). Az erdélyi Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban végrehajtott program révén a faj által lakott patakszakaszok hossza alig néhány év alatt a kilencszeresére növekedett.

A botos kölönte az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve alapján közösségi jelentőségű, Magyarországon és Romániában is védett, rejtőzködő életmódot folytató fenéklakó halfaj. Mivel kizárólag a rendkívül tiszta, hideg és oxigéndús vizekben képes megélni, a szakemberek a vizek jó ökológiai állapotának egyik legfontosabb jelzőfajaként (indikátorfajként) tartják számon.

A MATE honlapján megjelentek szerint az áttörést hozó kutatást és gyakorlati programot Imecs István, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászatfejlesztési Tanszékének erdélyi doktorandusza vezette.

A több mint egyévtizedes magyar–erdélyi természetvédelmi együttműködés keretében – a korábbi sikeres réticsíkprogram mintájára – 2023 és 2025 között összesen 1631 darab, mesterségesen nevelt fiatal botos kölöntét engedtek szabadon a nemzeti park hegyi vízfolyásaiba.

A monitoring adatok lenyűgöző eredményeket mutatnak:

• A program indításakor: A faj mindössze egy 823 méteres szakaszon volt jelen.

• 2023 őszén: Az újonnan benépesített szakasz elérte a 3697 métert.

• 2024 őszén: A jelenlétet már 4512 méteren igazolták.

• 2025 őszén: A kolonizált patakszakaszok hossza elérte a 7520 métert.

A kutatók kiemelték: a halak nemcsak a konkrét telepítési pontokon maradtak fenn, hanem a kihelyezési helyek közötti szakaszokat is aktívan birtokba vették. 

A legdinamikusabb fejlődést a Juh-patakban tapasztalták, ahol mára összefüggő, stabil állomány alakult ki.

„A projekt megfellebbezhetetlenül bizonyítja, hogy a kontrollált körülmények közötti szaporítás és a populációgyarapító telepítés (reinforcement) működőképes, hosszú távú természetvédelmi beavatkozás. A MATE és erdélyi partnereinek sikere mérföldkő, amely a jövőben mintaként szolgálhat más veszélyeztetett, őshonos európai halfajok megmentéséhez is” – áll az intézmény közleményében. 

A program megvalósítását a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park és Natura 2000 terület kezelési tervét támogató, 151922 SMIS kódszámú európai uniós, vissza nem térítendő finanszírozású projekt biztosította.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MATE)