A pontyok kopoltyúinekrózisának komplex problémáját elemezte dr. Hoitsy Márton a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) honlapjának halegészségügyi rovatában. Ez a kórkép a kopoltyúszövet elhalásával jár, és bár sokan egyetlen betegségnek vélik, valójában különféle patogének, mint például vírusok (köztük a rendkívül veszélyes koi herpeszvírus vagy a ponty ödéma vírus), baktériumok vagy akár kémiai szennyezőanyagok is kiválthatják. A cikk rávilágít a kezdetben kifehéredő, majd töredezetté váló kopoltyúlemezekre és a másodlagosan megtelepedő Saprolegnia fajokra is, hangsúlyozva a pontos diagnózis felállításának és a megelőzésnek a fontosságát.
Kopoltyúnekrózis alatt olyan kórokozók kártételét értjük, amelyek a kopoltyú szövetében elhalást okoznak. Habár sokan tévesen egy betegséget értenek alatta, a kórképet különféle patogének önállóan is kiválthatják.
A kezdetben kifehéredő kopoltyúlemezek később töredezetté válnak, majd az elhalt területeken másodlagosan akár Saprolegnia fajok is megtelepedhetnek.
A nekrotikus, esetleg hifákkal átszőt szövetekbe törmelékek ragadhatnak bele, amik szürkés, zöldes árnyalatot kölcsönöznek az érintett résznek. A háttérben állhat vírus, baktérium vagy akár kémiai szennyezőanyag is.
Leggyakoribb kiváltó okai közé a vírusokat soroljuk. Közülük akár a koi herpeszvírus vagy a ponty ödéma vírus is okozhat ilyen tüneteket.
A koi herpeszvírus esetében a betegséget a Cyvirus cyprinidallo 3 idézi elő. A vírus szinte az egész világon elterjedt. A fertőzés súlyos, akár száz százalékos elhullással is járhat. A fogékony fajok közé tartozik a ponty (Cyprinus carpio), a díszpontyok és a ponty más halfajokkal alkotott hibridjei is.
A vírus 18-28 Celsius-fok között okoz klinikai tüneteket, vagyis a halak ekkor mutatják betegség jeleit. A halak letargikusak, kevesebbet mozognak. A betegség lefolyása során jellemzőek a beesett szemek. A kopoltyú elváltozások markánsak, elszíneződhet, halvány lesz, majd pedig elhalások figyelhetőek meg rajta.
Az állatok kültakaróján megnő a mucin mennyisége, fakó foltok alakulhatnak ki. A halak idővel lesoványodnak és vérszegények lesznek. A kopoltyúelhalások és a vérszegénység együttesen oxigénhiányhoz vezetnek. Vérzések lesznek megfigyelhetőek a bőrön és az úszókon.
A pontyödéma vírusa a koi herpeszhez nagyon hasonló tüneteket okoz. A betegséget előidéző poxvírus már alacsonyabb hősmérsékleten is kiválthatja a klinikai tüneteket (10-25 Celsius-fok).
A kórokozó felbukkant már Ázsiában, Amerikában és Európában is. A pontyfélék fogékonyak a fertőzésre, közülük vannak olyan fajok mint a compó, amely tüneteket nem mutat, de a vírust átadhatja más halaknak.
A klinikai tünetek megegyeznek a koi herpesz vírus által okozottakkal, a halak letargikusak, sokszor a meder alján fekszenek. A kültakarón vérzések jelenhetnek meg, a szem beesett, a kopoltyún jellemzőek az elhalások. Az elhullás ebben az esetben is elérheti akár a száz százalékot olyan állományokban, amelyek még nem találkoztak a vírussal.
A fertőzések bevihetőek egy állományba új halakkal. A pontyok kezdetben még lehet, hogy nem mutatnak tüneteket. A szállítás és az új hely okozta stressz azonban előhozhatja a betegséget. Ilyen esetekben sokszor az új a halak pusztulnak el először, de közben megfertőzik a többi állatot is. Ettől kezdve pedig a szórványos elhullások akár tömegessé is vállhatnak.
A vírusos eredetű fertőzések nem kezelhetőek és a hatékony vakcina egyelőre nem érhető el. A hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni, melynek szerves része a beérkező új halak karanténozása és az állatorvosi vizsgálat.
Kopoltyúnekrózis esetén fontos felderíteni a mögötte álló okot. Nem lehet kijelenteni, hogy kizárólag egy kórokozót takar a tünetegyüttes. A beteg, de még élő halak alkalmasak a mintavételre. A minták labordiagnosztikai elemzése elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Mahal)
