Kondri Ádám okleveles biomérnök egy év elteltével visszatért az Őrség egyik hódökoszisztémájához, és mint a Facebookon írja, érdekes tapasztalatokkal gazdagodott.
„A tavalyihoz képest valamivel több idősebb fa volt kidöntve, de érdemben nem csökkent a számuk. Még mindig 1,5-2 hektár áll víz alatt” – kommentálta saját fotóit a Vízvisszatartás lehetőségei nevű Facebook-oldalon Kondri Ádám, aki autodidakta módon sajátította el a vadállatokkal, a természetvédelemmel kapcsolatos ismereteit.
A biomérnök 2024. december 31-én, pontosan egy év után kereste fel ismét a Kerca-patakot a szlovén határ közelében, hogy megfigyelje a kiterjedt hódökoszisztémát.
Kondri Ádám a Sokszínű vidéknek elmondta, hogy az eurázsiai hód (Castor fiber) egy úgynevezett ökoszisztémamérnök faj.
Aktív tájátalakító munkájukkal vizet tartanak meg a tájban, amelynek lokálisan rendkívül pozitív hatása van a talaj vízellátottságára.
Megfigyelte, hogy a Kerca-patak mentén élő hódok két nagyobb gátat építettek egymástól körülbelül 20-25 méter távolságra a régi mederben, míg a patakrehabilitáció után épített természetközeli állapotú mederben egy kisebb gátat emeltek.
A gátak és a hódok által ásott csatornák segítségével a vizet kivezették egy egykori kaszálórétre, melyen 1,5-2 hektárnyi területen vízborítás jött létre (körülbelül ugyanekkora vízborítás volt a réten 2023 szilveszterkor is).
Az alacsony, 20-50 centiméteres vízborítás kedvező életfeltételeket teremt vízi és gázlómadár-, valamint kétéltű- és hüllőfajok számára.
Az idei terepbejáráskor egy szürkegém volt észlelhető a területen.
„A hódok a folyamatos rágásukkal nagy mennyiségű holtfát hoztak létre, melyek számos ízeltlábú és madárfajnak biztosíthatnak élő- és táplálkozóhelyet. Az egy évvel korábbihoz képest kismértékben nőtt a kidöntött fák száma, azonban érdemben nem csökkentették a faállományt. A hódok az általuk ásott csatorna segítségével a közeli éger-nyárfa liget fáit döntötték ki. Érdekes látvány az elöntött réten megfigyelhető számos körtöltés, amivel a hódok 20-30 centiméterrel az eredeti vízszint fölé emelik a kisebb medencék vízszintjét. Az állandó vízborítás miatt a rét növényzete jelentős átalakuláson esett át, különféle sás- és zsombékfajok vették át az uralmat” – nyilatkozta Kondri Ádám.
A Sokszínű vidék írásában emlékeztet, hogy a nagy testű rágcsálók az ország számos vidékén élnek, Kunszentmárton környékén több száz fa esett áldozatul az állatoknak.
Bár a hódok védett állatok, a vízügyi szakemberek gyakran ellenségként tekintenek a rágcsálókra, amelyek hatalmas hódvárakat építhetnek.
De mint a biomérnök megfigyelései is bizonyítják, a hód ökoszisztémamérnök fajként sokat tesz a talaj megfelelő vízellátottsága érdekében.
Tizedelik a hódok az Ős-Sárvíz faállományát. Részletek fotókkal ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Kondri Ádám/Pecaverzum)
