2025. június 12. csütörtök | Villő
Halgazdálkodás

15 év után átadja helyét a halászati ágazat vezetője

15 év után átadja helyét a halászati ágazat vezetője

Németh Istvánt nem kell bemutatni a halászati ágazat szereplőinek. 15 éve végezte társadalmi munkaként az érdekképviseletet, azonban a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) tisztújító küldöttgyűlésen nem indul, átadja a helyét valaki másnak.

Németh István 2010 óta tölti be a Mahal és jogelőd szervezeteinek az elnöki tisztségét, egy olyan időszakot felölelve, amely jelentős változásokat és kihívásokat hozott a magyar akvakultúra és halászati ágazat számára – olvasható a Mahal honlapján

A kezdetekkor a szervezet még Haltermelők Országos Szövetsége néven működött, és Németh István elnöki kinevezése egy átalakulási folyamat kezdetét jelentette. 

„Tulajdonképpen 2010-től látom el ezt az elnöki feladatot azzal, hogy miközben kivált akkor a szövetségből a termelők egy csoportja, és megalapította a Magyar Akvakultúra Szövetséget. Később a két szervezet fúziója megtörtént, ami sok munkát adott a két szervezet vezetésének. A fúziót követően is engem tiszteltek meg az elnöki feladatokkal” – emlékezett vissza Németh István.

A kezdeti időszakban a szervezet hatékonyabbá tétele és az ágazati érdekek erőteljesebb képviselete állt a középpontban. Németh István szerint „át kellett szervezni az addigi munkát, hatékonyabbá kellett tenni, meg kellett jelentetni az ágazati érdekeket”.  Ez a törekvés magában foglalta a szervezet struktúrájának átalakítását is. 

Korábban az elnöki és igazgatói feladatokat egy személyben Orosz Sándor látta el. Az új struktúrában Németh István lett az elnök, Orosz Sándor pedig az igazgató, ekkor a szervezetet Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-kezelők Szövetségének hívták. Ezzel a lépéssel szétválasztották a stratégiai és operatív feladatokat ellátását.

Az elnöki időszak egyik jelentős kihívása a természetes vizek halászati jogának elvesztése volt, ami egy magasabb szintű politikai döntés eredményeként következett be. 

„Ezt mondhatom igaziból kudarcnak” – fogalmazott a Mahal elnöke. 

A kudarc ellenére a szakmaközi szervezet stratégiai együttműködést alakított ki a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz), ami új lehetőségeket nyitott meg az ágazat számára. 

„A horgászok évről évre egyre több halat vásároltak meg a termelőktől” – tette hozzá.

Az elnök tevékenysége alatt a Mahal számos eredményt ért el az ágazat stabilizálása és a termelők helyzetének javítása érdekében. 

„Nagyon sok olyan eredményt értünk el a másfél évtized alatt, ami az ágazatot stabilizálta, a jobb anyagi körülmények közé hozta” – hangsúlyozta. 

Ezek közé tartozott az áfa és a vízdíjak csökkentése, a vízkészlethasználati járulék mérséklése, valamint az Európai Halászati Alapból származó ökológiai kompenzáció elérése. 

„Próbáltunk 100 ezer forintos támogatást elérni, azonban ebben nem tudtunk sikeresek lenne, pedig a célunk az volt, hogy ez a pénz ugyanannyi legyen, mint a szántóföldi növénytermesztésben” – tette hozzá, rávilágítva a kihívásokra is.

Németh István a legbüszkébb az érdekvédelmi szövetségek újraegyesítésére, a Mohosszal, valamint az Agrárminisztériummal kötött stratégiai együttműködésre. 

„Ez a két legfontosabb pillér, azt gondolom, ami az ágazati érdekvédelemben az elmúlt másfél évtizedben megjelent, hogy újra egy érdekvédelmi szervezet van, és a horgászokkal megszűnt az örökös horgász-halász ellentét, és egy komoly stratégiai együttműködés mentén tudunk dolgozni” – emelte ki.

A Mahal tagsága folyamatosan bővül, ami a szervezet iránti bizalom növekedését és az ágazat társadalmi elismertségének erősödését jelzi. 

„Már több mint 130 tagja van a szervezetnek, ami közel 80 százalékos ágazati képviseletet jelent. Folyamatosan lépnek be az új tagok, a vezetés iránt nőtt a bizalom, és ezzel együtt tulajdonképpen a társadalmi elismerése is nőtt a halászati ágazatnak” – mondta Németh István. 

A társadalmi elismertség növekedését jelzi, hogy az Agrárminisztérium vezetői rendszeresen részt vesznek a szervezet rendezvényein, és kikérik a véleményét a halászati operatív programok kialakításánál. 

„Azt gondolom, hogy az ágazat méretéhez képest a társadalmi és a politikai elfogadottsága nőtt, és ez is a legnagyobb eredmények közé sorolandó” – tette hozzá.

A Mahal nem csupán érdekképviseleti feladatokat lát el, hanem szolgáltató szervezetként is funkcionál. Ezek a szolgáltatások magukban foglalják az állategészségügyi szolgáltatásokat, a kereskedelemben való segítést, az exporttevékenység támogatását, valamint a pályázati rendszerrel kapcsolatos workshopok szervezését. 

A Mahal emellett támogatja a Gödöllői Halászati Napokat, halász-horgász találkozókat, és részt vesz innovációs konferenciák szervezésében is. 

„Büszkén tudom mondani, hogy szolgáltatásainkban is próbáljuk a tagszervezeteket segíteni, nem csak az általános érdekvédelemben, most például állategészségügyi továbbképzést szerveztünk a víziállat-egészségőrőknek” – részletezte az elnök. 

A Mahal komoly marketingtevékenységet is folytat az édesvízi halászati termékek fogyasztásának ösztönzésére. Az uniós forrásból származó kampányt az Agrármarketing Centrum szervezi, de a szakmaközi szervezet saját és minisztériumi forrásból kiegészítő kampányokat hajt végre. Ilyen például a „Hal péntek”, vagy a karácsony előtt online felületeken megjelenő információk, hogy a haltermelők hol tartanak halvásárlási akciókat.

A szervezet tagságának aktivitása változó képet mutat. 

„Vannak passzív tagok, akik igaziból csak a jelenlétükkel tisztelik meg a szövetséget, és vannak aktívabb tagok, akik folyamatosan hozzászólnak, írnak, kérdeznek, használják az online felületünket, igénybe veszik az állatorvosi szolgáltatásokat” – mondta Németh István, aki az új elnökség számára azt javasolja, hogy ösztönözze a tagokat az aktívabb részvételre az érdekvédelmi munkában, a programokon való részvételben, a helyi szintű képviseletben és a marketingtevékenység támogatásában.

A szakmaközi szervezet elnöke kiemelte a politikai döntéshozókkal való jó kapcsolatok ápolásának fontosságát is. 

„Az új vezetésnek tovább kell ápolnia a politikai döntéshozókkal meglévő kitűnő kapcsolatot. Ezért az utóbbi időben, az utódlás kérdése okán figyelmet fordítottam a személyes jó kapcsolatok bemutatására is” – mondta. A legutóbbi közgyűlésen szóba került az oktatás és a munkaerő-utánpótlás kérdése is, ami Németh István szerint fontos terület, ahol még fejlődni kell. 

„Ebben kicsit el vagyunk maradva, sajnos nem tudtuk újraindítani a szakmunkásképzést” – vallotta be. 

Míg a felsőfokú képzés rendben van, a szakmunkás- és technikusképzés fejlesztésre szorul. A digitalizáció hosszú távon segíthet az ágazatnak, de a szakmaközi szervezet elnöke szerint előtte más technológiai fejlesztéseket is végre kell hajtani.

A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma az ágazatban. A halászati üzemek nehezen tudnak versenyképes béreket kínálni a magasabban dotált mezőgazdasági üzemekkel szemben. 

„Például, ha mi akarunk felvenni egy traktorost, akkor azt a bért kell adni, ami a szomszédos növénytermesztési üzemben elvárt. Ezt nekünk nagyon nehéz kitermelni, miután a növénytermesztés jövedelemtermelő képessége a hektáronkénti 130 ezer forintos dotációval sokkal magasabb, mint a halászatban. Mindezek okán bérfeszültségek alakulnak ki, és nagyon nehezen tudunk a halászatban fizikai dolgozókat, traktorosokat, halászokat, kétkezi segédmunkásokat toborozni, mert nem tudunk olyan béreket fizetni, mint a magasabban támogatott mezőgazdasági üzemek” – részletezte. 

Ez a probléma nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is hátrányt jelent a magyar termelők számára. 

A környező országokban ugyanis magasabb a haltermelők hektáronkénti támogatás, így ezek a termelők könnyen leszorítják az árakat a nemzetközi piacokon, az alacsonyabb az önköltségük révén. A magasabb szubvenció nem azonos versenypozíciót teremt, és olyan hatásokat eredményezhet, mint például, hogy a kenyérhalunkat jelentő ponty esetén kiszorultunk Romániából, vagy a busával a lengyel piacról.

Németh István a Mahal elnöki tisztségéjért nem indul a májusi tisztújító küldöttgyűlésen. A szakmaközi szervezet vezetésétől visszavonul, azonban a szakmától egyáltalán nem. 

Célja, hogy még hatékonyabban vezesse a Tógazda Halászati Zrt.-t, az ország egyik legnagyobb gazdaságát. Az 1800 hektáron folytatott termelői munka szervezése, a cég kereskedelempolitikájának alakítása teljes munkaidős feladatot jelent majd számára. 

Természetesen, ha a következő Mahal-vezetés valamilyen feladattal megkeresi, örömmel és legjobb tudása szerint továbbra is segíteni fogja az érdekképviseleti munkát.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Mahal)