A Körösökön az 1980-as években még évi 300 kilogramm körüli kecsegefogásokat jelentettek, az ezredforduló után azonban a számok fokozatosan a nullához közelítettek. A drasztikus visszaesés miatt 2010 körül újrakezdték a kecsege telepítését. Nemes Attila Károly, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója a Mohosz videójában arról is beszélt, miért fontos, hogy a halgazdálkodók ne csupán néhány népszerű halfajt telepítsenek.
Egy horgászvíz halállományának fenntartása nem merülhet ki a legkeresettebb halfajok rendszeres telepítésében. A természetes szaporulat mellett a mesterségesen kihelyezett halaknak is fontos szerepük lehet abban, hogy a vízterület fajösszetétele minél változatosabb maradjon.
Erről beszélt a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Facebook-oldalán közzétett videóban Nemes Attila Károly, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint ideális esetben legalább nyolc halfaj telepítésével érdemes számolni, de egy dévérszinttájhoz tartozó folyószakaszon akár 10–12 halfaj is szóba jöhet. Ennyi különböző faj beszerzésére ma már a hazai haltermelőknél is lehetőség nyílhat.
A halfajok sokféleségének megőrzésére különösen jó példa a kecsege, amelynek fogási adatai a Körösökön évtizedeken keresztül folyamatos visszaesést mutattak.
Nemes Attila Károly felidézte, hogy az 1980-as években még mintegy 300 kilogrammos éves kecsegefogásokat tartottak nyilván a térségben. Ez később 200 kilogramm környékére csökkent, amikor pedig ő a pályára került, már csupán nagyjából 50 kilogrammnyi bejelentett fogásról lehetett beszélni egy évben.
A csökkenés azonban itt sem állt meg.
„Szépen a nullára futott” – fogalmazott a szakember, aki arra is kitért, hogy a régebbi adatokban még a halászati fogások is szerepet játszottak.
A kedvezőtlen tendencia miatt 2010 körül döntöttek úgy, hogy ismét megkezdik a kecsege telepítését a Körösökön. Ebben segítséget jelentett, hogy a faj mesterséges körülmények között jól szaporítható és továbbnevelhető, így a szükséges halállományt a haltermelőktől be tudták szerezni.
A kezdeményezést később egyre több nagyobb vízkezelő követte, és a Mohosz is célirányos programokkal kezdte támogatni a kecsege telepítését.
A telepítések hosszabb távú eredményességéről a videó nem közöl friss állománybecslést, az elhangzottak ugyanakkor jól érzékeltetik, miért indokolt a halgazdálkodásban a fajgazdagság megőrzésére is figyelmet fordítani.
A Mohosz jelenleg is támogatja a változatos halállomány kialakítását. A szövetség 300 millió forintos keretet hirdetett meg a standard és preferált őshonos halfajok 2026-os őszi telepítésére, illetve visszatelepítésére. A támogatható fajok között a ponty, a süllő, a csuka és a különféle keszegfélék mellett a kecsege, a compó, a márna és a széles kárász is szerepel.
Az előzetes online regisztráció szeptember 30-án lezárult, a regisztrált pályázók számára a pályázati adatlap beküldési határideje október 31.
A Mohosz emellett külön, 20 millió forintos keretösszegű pályázattal segíti a rendkívüli halpusztulás vagy állományvesztés miatt károsodott halállományok részleges pótlását. Ennek beadási határideje december 15.
A támogatások részletei a Mohosz haltelepítési és kárenyhítési pályázati kiírásában olvashatók.
Nemes Attila Károly nyilatkozata az alábbi videóban tekinthető meg.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
Archív fotó: Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (Hofesz).
