Bármelyik magyar vízen kecsegét fog egy horgász, vissza kell engednie, mert a faj nem fogható státuszban van jelenleg. A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) tavaly indult kecsegeprogramja ezen változtatna legkésőbb 2025-ig. Kutatási eredmények kimutatták, hogy szépen fejlődik a tiszai állomány. Korábban már kezdeményezték is, hogy évente egy darab, 60 centiméter feletti példány elvihető legyen, de ezt a javaslatot elutasították.
Jelenleg Magyarországon a kecsege jogszabály alapján nem fogható státuszban van és így az egyedi, halgazdálkodási hatóság által biztosítandó fogási engedélyezés elvi lehetősége ellenére, a hatóság részéről a tilalmat az állománybecslésre és a veszélyeztetettségre hivatkozó természetvédelmi szakvéleményekre alapozva a horgászok valamennyi megfogott példányt kötelesek visszaengedni.
A Mohosz tavaly indította el nagyszabású kecsegeprogramját. Azt szeretnék elérni első lépésben, hogy legkésőbb 2025-től fogható státuszba kerüljön. A tervek szerint ez egyelőre csak az éves dunai vagy tiszai területi jeggyel rendelkező horgászok érintené. Ők évente kettő darab, 60 centimétere feletti példányt tarthatnának meg.
Annak érdekében, hogy a kitűzött céldátumig sikerüljön megerősíteni a dunai és a tiszai kecsegeállományt, már tavaly ősszel megtörténtek az első telepítések a Mohosz programjának keretében. Három éven át rendszeres kísérleti, állománynövelő telepítésekre kerül sor megfelelő nagyságú, jelölt példányok mozaikszerű, a madárkárveszélyre is figyelemmel történő őszi-tavaszi ciklusú kihelyezésével.
A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KTVHESZ) által kezelt Tisza-szakaszon már a korábbi években is látszódtak az állományerősödés jelei. Meg is kérték a külön engedélyt, hogy fogható státuszba kerüljön a hal, de beadványukat elutasították – erről a szövetség elnöke, Fialka György és titkára, Donkó Péter beszélt a Kécskei Krónikának.
„Két évig monitoroztuk kecével, halásszal a Tisza-folyó ide tartozó szakaszát és úgy ítéltük meg, hogy a Közép-Tiszán van olyan mennyiségű kecsege, ami korlátozott feltételekkel fogható lehetne a horgászok számára. Az elképzelésünk az volt, hogy 60 centimétertől vihető el egy darab kecsege évente, egy területi engedélyre vonatkozóan. Ezt kértük a hatóságtól, de elutasítottak bennünket. Nem fogadták el a szakértő által elkészített anyagunkat. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szakemberei úgy ítélték meg, hogy még nem alkalmas ez a mennyiség a horgászati célokra” – nyilatkozta Donkó Péter.
Hozzátette, miután a HNP is részéről negatív reakció érkezett a megkeresésére, felvették a kapcsolatot a Mohosszal. Az országos szövetség pedig megegyezett a minisztériummal abban, hogy indítanak egy több évre kiterjedő dunai és tiszai kecsege telepítést monitoringozással. Ez a munka folyik jelenleg.
„Növeljük a kecsege telepítésének mennyiségét Jász-Nagykun és Bács-Kiskun megyében is. Tavaly már kétszer telepítettünk, év elején egy 300 kilós, és szeptemberben egy 1500 darabos telepítés valósult meg a Tiszai Hal Napján, Szolnokon” – árulta el Donkó Péter.
„Az biztató, hogy a kecsege, ellentétben a keszegfélékkel, a bármilyen vízállásnál képes ívni a kemény, köves vagy agyagos talajon. Nem kell hozzá áradás, hogy a víz kijöjjön az ártéri növényzet közé. Bízhatunk a természetes szaporulatának növekedésében is” – ezt már Fialka György mondta.
A KTVHESZ elnöke a telepítésekről szólva általánosságban megállapította, hogy alapvetően koncepcióváltozás történt.
„Ugyanis amikor mi a vízterületeket halászati hasznosításba kaptuk (2016 – a szerk.), a korábbi hasznosító kimutatta, hogy milyen korosztályú halból mennyit telepített. Ők ivadékhalakat telepítettek 2-3-4 5 centiméteres méretben, ezeket a horgász nem tudja kifogni minimum háromnyaras koráig. Így ez a halmennyiség, mint vagyoni érték benne maradt a vízben. Ezt a telepített mennyiséget szövetségünknek 3 év alatt meg kellett fizetnie. Évente megközelítőleg 20 millió forintot. Emellett Tiszaugtól a 285-ös folyamkilométerig terjedő terület halászati hasznosításból való megváltása is anyagi erőfeszítésünkbe került” – mutatott rá.
A telepítésikoncepció oly mértékben változott meg, hogy most már nem ivadék pontyokat telepítenek, hanem egy-, kettő-, de főleg háromnyaras pontyokat, ami a horgász részére azonnal észrevehető. „Talán ez is okozta a területünkön horgászók számának fokozatos emelkedését. Mi ezt a koncepciót szeretnénk tudatosan folytatni” – szögezte le az elnök.
Sikeres a rábai kecsegeprogram. Részletek ITT!
3,6 kilós kecsegét fogtak a Tiszán. Nézd meg a videót IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
