A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai halgazdálkodók emberfeletti erőfeszítésekkel küzdenek a tavak megmentéséért a tartós aszály és az extrém magas hőmérséklet miatt. Az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárás és a drasztikus vízszintcsökkenés súlyos kihívás elé állítja az ágazatot.
A rendkívüli aszály napjainkra már nem csupán elszigetelt, ritka jelenség, hanem olyan visszatérő nyári kihívás, mellyel a hazai haltermelésnek is tartósan együtt kell élnie – olvasható a Mahal közleményében.
Mint írták, a Dunántúlon a völgyzárógátas halastavak vízutánpótlását biztosító természetes vízfolyások vízhozama drasztikusan lecsökkent, több helyen teljesen el is apadt.
Az Alföldön a körtöltéses tavaknál a csatornahálózatokban lecsökkent vízszint, az ezzel párhuzamosan felszaporodó növényállomány nehezíti a rendkívüli párolgás okozta vízhiány pótlását. A gazdálkodók heroikus küzdelmet folytatnak a halállomány életben tartásáért.
Ahogy a tavak vízszintje csökken és a vízoszlop szűkül, a felmelegedő vízben rohamosan nő az oxigénhiány kockázata, ami állandó fenyegetést jelent a halállományra nézve.
A kármentés érdekében a haltermelők éjjel-nappali monitoringgal, folyamatos oxigénméréssel, a kevés táplálóvíz beosztásával, esetleg levegőztetéssel igyekeznek stabilizálni a vizet.
Több gazdaságban kényszertechnológia alkalmazása, súlyosabb esetben kényszerlehalászásokra kerül sor, mikor is a lehalászott tó vizét igyekeznek átengedni vagy átszivattyúzni a még működtethető tavakba.
„Már nem a hozam maximalizálása, hanem a havária elkerülése és a károk minimalizálása a cél” – fogalmazott a Mahal.
A magyar tógazdasági akvakultúra 27 ezer hektáron akár 350 millió köbméter vizet képes visszatartani hazánk területén.
„A halastavi gazdálkodásnak köszönhetően betárolt ezen vízkészlet vízgazdálkodási és klimatikus pozitív hatása mára rendkívüli mértékben felértékelődött” – tették hozzá.
„A jelenlegi helyzet azonban rámutat arra is, hogy ezzel a víztömeggel való okszerű, takarékos gazdálkodás, azaz az őszi-tavaszi lehalászások során lecsapolásra kerülő víz helyben, végsősoron országhatáron belül tartása kiemelt nemzeti érdekké vált” – hangsúlyozta a szervezet.
Azt is megjegyezték, hogy Puskás Nándor, a Mahal elnöke által régóta hangsúlyozott szakmai álláspont, hogy a halgazdálkodóknak, a vízügyi igazgatóságoknak, a nemzeti parkoknak, erdészeteknek és növénytermesztőknek szorosan együtt kell működniük annak érdeklében, hogy a halastavak lecsapolási pontja és a fő befogadó vízfolyás közötti térben minél több vizet tudjunk a tájba juttatni.
„A Mahal vezetése a fenti cél elérése érdekében különböző fórumokon számos lépést tett, de ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy késlekedésre nincs idő. Helyi szinten mindenhol fel kell készülni arra, hogy már az idei szezonban is minél több vizet tudjunk megtartani a lecsapolásra kerülő vízből” – írták.
„A hazai egészséges élelmiszerellátás szempontjából az akvakultúra ágazatunk jövője kulcsfontosságú. A Mahal minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a kritikus időszakban, hogy a karácsonyi asztalokra idén is kiváló minőségű, hazai hal kerülhessen” – zárták a közleményt.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép:
