A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ) április 26-án, pénteken befejezte a tavaszi – ökológiai célú – folyóvízi busahalászatot a kezelésébe tartozó Tisza-szakaszon – közölte honlapján a szervezet.
A busák (fehér és pettyes, valamint azok hibrid változata), jellegzetes alsó szemállású planktont fogyasztó ázsiai halfajok, hazánkba a Szovjetunióból a rendszerváltás előtti időszakban tógazdasági termelés céljából telepítették be.
A tógazdaságokból feltételezhetően kiszökött egyedek populációi az évek alatt folyóvizeinkbe a megváltozott hidrobiológiai viszonyok – honos élőhelyéhez nagyon hasonló körülmények – miatt kedvező életfeltételhez jutottak, mely hatására a busák természetes szaporodása, valamint a robbanásszerű tömeges elterjedése, térnyerése napjainkban is folyamatosan történik.
Az inváziós, idegenhonos halfajok jelentős ökológiai hatást gyakorolnak az őshonos folyóvízi és állóvízi (holtágak, víztározók stb.) halfaunára, annak természetes populációdinamikájára, így a tömeges jelenléte halgazdálkodási és természetvédelmi szempontokból nem kívánatos.
Igazán nagy problémát azokon az időszakos vízjárású (hullámtéri holtágak, csatornák) és állandó vízmozgással nem rendelkező vizeken (mentett oldali holtágak, víztározók) okoz, ahol a folyótól elszakadva, úgymond csapdába esve nagy tömegben, nagy méretűre nőnek, túlnövi élőhelyét kiszorítva ezzel az őshonos fajokat.
E problémát felismerve a HECSMSZ elsősorban a zárt, „fertőzött” horgászvizeken (mentett oldali holtágak, víztározó stb.) időszakosan ökológiai célú halászatok szervezését és lebonyolítását végzi. A folyóvizekben élő vándorló busaállomány gyérítését a horgászati célú hasznosítástól kezdve elsősorban biológiai úton, okszerű ragadozó halfajok, főként szürkeharcsa telepítésével igyekszik elősegíteni. Mindemellett a busák gyérítését az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő folyóvízi busahorgászat is segíti.
A szövetség halgazdálkodási eszköztárában, a folyóvizek halgazdálkodási gyakorlatában alternatív módszerként szerepel az ökológiai célú halászat, ugyanis számos körülmény befolyásolhatja a busák időbeli jelenlétét, tömeges tartózkodási helyeit.
Az idei évben – kísérleti jelleggel – próbát tettek a folyóvízi busák ökológiai célú halászatára, melyből hasznos következtetéseket levontak.
Az alkalmazott módszert elméleti alapon gondolák ki, ugyanis a tiszai folyóvízi busafogásról csak egy-egy régi halászlegenda állt rendelkezésre, miszerint „holdfényben, csónakból kerítettünk és 10 vagont fogtunk…”
A HECSMSZ a régi fenékvarsák mintájára felszíni varsákat készíttetett, melyek fogási hatékonyságát kezdetben nem ismerték. A varsák már az első felnézéskor bizonyították, hogy ha van busa a kiválasztott helyszínen, akkor meg is fogja.
Azonban a víz áttetszőségének növekedésével, tisztulásával észrevehetően a busák elkerülték a varsák nyílásait, így a passzív halászati eszközök busafogási hatékonysága is csökkent. Az idő előrehaladtával a busás helyeken a busák helyett megjelentek a szürkeharcsák. A szürkeharcsa faji jelleméből adódóan a felmelegedő vízben már a vízoszlop felső rétegében keresi táplálékát, mely esetenként busa is lehet. A táplálék követése mellett a lebegő varsákban rejtekhelyet találnak, így akadályozva ezzel szabadságukat és a halászati munkát.
Az ökológiai célú folyóvízi busahalászat április 10-én vette kezdetét az Alsó-Tisza algyői szakaszán. A busák megfogására tervezett speciális halászati eszközök (busafogó varsák) felnézése napi rendszerességgel halőri felügyelet mellett történt.
Az algyői szakaszon összesen 10 darab nagyméretű felszíni busavarsát helyeztek el. A halászat során összesen 154 kilogramm tiszai busát fogtak ki. A busák korát tekintve elmondható, hogy nem csak a 2018. és 2019. években történt természetes ívás a tiszai szakaszon, ugyanis a fogások között több két- és háromnyaras korosztályú egyed is mutatkozott.
„Kijelenthető, hogy a felszíni varsákkal történő busák halászata az apadó jellegű letisztult vízben nem vezetett kellő eredményre, ezen tapasztalatokat figyelembe véve a jövőben más időszakban fogjuk végezni ökológia célú tevékenységünket” – vonták le a következtetést.
A HECSMSZ az elkövetkező időszakban a jelenleg birtokában lévő tapasztalatok alapján a passzív halászati módszer más – fogási szempontból kedvező – időszakban (pl. késő ősszel, kora tavasszal, áradó vízjárás okozta zavaros vízben) történő alkalmazását kísérli meg, valamint tovább törekszik a tiszai busák hatékony kifogására irányuló – más halfajoktól szelektív módon történő – halászati módszerek, eszközök kidolgozására és alkalmazására.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: HECSMSZ)
