A rétimajori halpusztulásról szóló, mintegy 150 tonnás, 165 millió forintos veszteségről beszámoló cikkünk megjelenése után kommentben reagált a Pecaverzum Facebook-oldalán Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatójának a fia. A cég munkatársa több, a hozzászólásokban felvetett kérdésre is válaszolt, és hét pontban tisztázta a kialakult helyzettel kapcsolatos félreértéseket, részletesen ismertetve azt is, hogyan próbálják menteni a halállományt, miközben a politikai találgatásokra is reagált.
Lévai Ferenc mindenekelőtt a családja és Orbán Viktor felesége közötti állítólagos kapcsolatot tisztázta. Mint írta, semmilyen rokoni vagy egyéb kapcsolatban nem állnak vele, kizárólag névrokonságról van szó. Azt is közölte, hogy az előző kormánytól semmilyen támogatást nem kaptak.
A hozzászólásokban többen a tavak levegőztetését vetették fel lehetséges megoldásként. Lévai szerint a tószellőztetés valóban alkalmas lehet a felmelegedett, szerves anyagban feldúsult víz frissítésére, ennek hatása azonban szerinte nagyobb vízfelületen korlátozott.
Mint írta, az Aranyponty Zrt. két hónapja vásárolt egy új jet skit, amelyet munkatársaik minden nap használnak, és tóról tóra járva próbálják menteni a halállományt. A jet ski a vízsugár segítségével juttat levegőt a vízbe.
Lévai szerint a másik alkalmazott módszer a meszezés. A mészhidrát használatával – leegyszerűsítve – csökkenthető a víz szervesanyag-tartalma, ami az algásodás mérséklésén keresztül hozzájárulhat ahhoz, hogy a hajnali órákban kevesebb oxigén fogyjon el a vízből.
Február óta folyamatosan halásznak
Arra a felvetésre is reagált, hogy miért nem halászták le a tavakat, és értékesítették a halakat a pusztulás előtt.
„Február óta folyamatosan halászunk, sokszor nyomott áron, de próbáltuk a lehető legtöbb halat eladni” – vázolta a valós helyzetet.
Szerinte azonban az aszály a horgászvizeket is sújtja, ezért azok a tavak, amelyek korábban jelentős mennyiségű halat vásároltak tőlük, most nem mertek telepítési célra halat venni, attól tartva, hogy saját vízterületükön is elpusztulna az állomány.
„Két hónapja egy liter vizet nem kapott Rétimajor”
Lévai a vízellátásról azt írta, hogy a halgazdaság vízellátását több mint 120 éve a Nádor-csatorna biztosítja, amely a Séd- és a Gaja-patak vizéből táplálkozik. Állítása szerint ezek a patakok azonban teljesen kiszáradtak.
Mint fogalmazott, a Nádor-csatorna jelenlegi vízhozamának 80–90 százalékát a környező települések, elsősorban Székesfehérvár tisztított szennyvize adja.
A helyzetet tovább súlyosbítja – folytatta Lévai –, hogy néhány éve egy több száz hektáros, öntözéses mezőgazdasági termelést folytató cég is vízjogi engedélyt kapott ugyanarra a vízbázisra.
Állítása szerint az illetékes hatóság nem vette figyelembe az 1995-ös vízgazdálkodási törvény szerinti prioritási sorrendet.
Lévai úgy fogalmazott: miközben Rétimajor két hónapja nem kapott vízpótlást, a tórendszertől mintegy 30–40 kilométerrel feljebb továbbra is öntöznek.
A halgazdaságok nem kapnak aszálykár-támogatást
A kommentben arra is kitért, hogy a halászati ágazat a mezőgazdaság más ágazataihoz képest szerinte hátrányos helyzetben van az aszálykárok kezelésekor.
„Sajnos a többi mezőgazdasági termeléssel ellentétben a halászati ágazat nem részesül semmilyen aszálykár-támogatásban. Ráadásul, a halgazdaságok még biztosítást sem tudnak kötni ilyen esetekre, nincs egy alap, amibe be lehetne fizetni úgy, ahogy mondjuk a gabonatermelők ezt megtehetik” – bosszankodott.
A Mohoszt is ért kritikákra reagálva azt írta: a horgászszövetségnek „a világon semmi köze” a kialakult helyzethez.
Lévai végül arra kérte a halakat, a vizet és a természetet kedvelőket, hogy a történteket ne politikai alapon kezeljék, és ne bűnbakkereséssé vagy „boszorkányüldözéssé” váljon a vita.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: zakonyi.hu)
