Sikerült idei születésű lápi pócokat (Umbra krameri) fogni mind a Nyíres-tóban, mind a Navat lápban, vagyis bevált a faj visszatelepítése. A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság 2024-ben indította program keretében a két élő élőhelyre tavaly ősszel 333 mesterségesen szaporított, egynyaras példányt helyeztek ki.
2024-ben kezdte meg a fokozottan védett lápi póc ex situ (eredeti élőhelyen kívüli) szaporítását a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság.
A munka eredményeként 2024 őszén 157 példány egynyaras pócot telepítettek a fokozottan védett beregi Nyíres-tóba, illetve 176 példányt a szintén beregi Navat lápba.
A telepítési helyszínek kiválasztása nem volt véletlenszerű: a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága közös, hosszú kutatómunkája alapján e két láp bizonyult alkalmasnak a faj biztonságos visszatelepítésére.
A telepített halak ivarérettek voltak, így számítani lehetett rá, hogy 2025 tavaszán sikeresen leívnak.
Ennek igazolására a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság tagjai újból ellátogattak az említett élőhelyekre, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak segítségével idei példányokat fogjanak, ezzel bizonyítva a szaporulat jelenlétét és a telepítés sikerességét.
A lápok nagy kiterjedése miatt kérdéses volt az eredményes mintavétel, ám kételyek hamar szertefoszlottak: mindkét helyen sikerült idei születésű példányt fogni.
„Ez egyértelműen igazolja, hogy a mesterségesen szaporított lápi póc példányokkal eredményes természetvédelmi célú rekolonizációs telepítés végezhető” – írta friss közleményében a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság.
A lápi póc hazánk fokozottan védett, bennszülött halfaja. Természetvédelmi értéke 250 ezer forint, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mint sebezhető (Vulnerable) fajt tartja nyilván.
Herman Ottó idejében még olyan tömegben élt az Alföld mocsaraiban, hogy kacsák és sertések takarmányozására is használták.
A faj kálváriája az árvízrendezések és lecsapolások során kezdődött, amikor élőhelyei nagy részét elveszítette. A megmaradt töredékállományok számára további súlyos csapást jelentett az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) megjelenése, amely bizonyítottan zsákmányul ejti a pócok szaporulatát, és erős táplálékkonkurense is. Ha az amurgéb megjelenik egy élőhelyen, a lápi póc állománya rendszerint néhány éven belül összeomlik.
A faj kritikus helyzetére tekintettel kiemelkedő jelentőségű, hogy mesterségesen szaporított egyedekkel sikeresen lehet régi-új élőhelyeket benépesíteni, ami a lápi póc hosszú távú megőrzésének egyik kulcseleme.
„Munkánk során felbecsülhetetlen segítséget kaptunk a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékétől, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetétől, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságától, a Terepszemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Egyesülettől, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől, illetve a Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesülettől” – hálálkodott a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság)
