Óriási medencékben több tízezer darab előnevelt bébiharcsa, - csuka, - süllő úszkál a rétimajori Aranyponty Zrt. halneveldéjében, ahol ipari jelleggel tenyésztik a halakat. Bár a környezet cseppet sem hasonlít a természetes élővilághoz, a „keltetés” a hagyományos ívásra hajaz - írja a Bors.
– Csak egy picit rásegítünk – fogalmazott a Borsnak Nagy Gábor, az Aranyponty Zrt. halászati ágazatvezetője. – Egy-egy kádba helyezzük az ikrás és a tejes halakat, majd természetes hormonnal beoltjuk őket, hogy beinduljon a szaporodás. Ehhez körülbelül 12 órára van szükség. Ez azért fontos, hogy ne húzódjon el több napig az ívás, így egyszerre akár 15 anyahaltól is kaphatunk ikrát.
Egy hét múlva már a tóban
A megtermékenyítés után a „tojásokat” egy száraz tálba helyezik. Mivel a kopoltyúsok vízi életmódot folytatnak, ezért csak a vízben aktiválódnak az ivarsejtek.
– A szelektált ikrákat úgynevezett Zuger üvegekbe helyezzük, melyeket fejjel lefelé fordítunk, majd alulról adagoljuk a friss, oxigéndús vizet, amíg ki nem kel az ikrából a lárva – tette hozzá a halbiológus, kiemelve: egy héttel később már az előnevelő tóban úszkálnak, táplálkoznak a kis lárvák.
Nagy Gábor hangsúlyozta: ebben az állapotban nagyon résen kell lenni, ugyanis könnyen a ragadozó madarak, békák prédájává válhatnak.
– Az előnevelő tónál gázágyús riasztással és védőhálóval óvjuk a szárnyasoktól a kopoltyúsokat – tette hozzá halászati ágazatvezető.
Túlbiztosít a természet
Sokan nem is gondolnák, de nincs összefüggés a hal mérete és az ikrák száma között, vagyis nem a harcsának van a legtöbb haltojása. A pontynál 750 ezer szem alkot egy kiló ikrát, a süllőnél 1,2 millió darab ez a szám, a harcsánál pedig mindössze 160 ezer.
– Bár rengetegnek tűnhet ez az ikramennyiség, mégis természetben mindössze 0,2 százaléka marad meg. Ennek oka, hogy a hal valódi zsákmányállat. Lárvaként eszi a béka, bébiként a különböző halak, ragadozó madarak, például a gémfélék, de akár a gólya, kifejlett állapotában pedig az ember, a kormorán és a vidra. Mi, termelők ezt használhatjuk ki, ugyanis mesterséges környezetben, megfelelő védelem mellett ennek a mennyiségnek a 60 százalékát is fel tudjuk nevelni – emelte ki Nagy Gábor.
Hosszú folyamat
Bár valóban nagyon jó üzletnek tűnik, hogy egy ponty ikráiból akár 450 ezer darab pikkelyes vagy tükrös hallárvát is ki lehet nevelni, ez a folyamat meglehetősen időigényes, ugyanis három év alatt éri el a „vágási”, 1,5-2 kilós súlyt. Addig kell védelmezni a ragadozóktól és a különböző természeti csapásoktól, például az aszálytól, kormorántól.
– Sokan hallották már azt a kifejezést, hogy háromnyaras ponty, ez három éves kort jelent. Mivel hidegvérű állat, ezért csak nyáron fejlődik, növekszik, így a haltermelők a többi évszakot nem veszik számításba – zárta a halászati szakmérnök.
Fényképek a halneveldéről ITT.
Násztáncot járnak a dunai pontyok és dévérek. Nézd meg a videót IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotónk illusztráció, forrása: Youtube)
