A halas szakma a magyar mezőgazdaság szerves része – jelentette ki a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke március 20-án, szerdán a Balatonon megtartott VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja rendezvényen.
Szűcs Lajos a Szent Miklós rendezvényhajón elmondta, a mezőgazdasági támogatások jelentős részéből a halas szakma kimaradt, leginkább azért, mert Magyarország nem tengeri ország. Úgy vélte, a halászati operatív programot nem szabadna különválasztani az agráriumétól.
Az elnök jelezte, hogy az Agrárminisztérium és a szakmai szervezetek bevonásával egyeztetések zajlanak, hogy a szükséges forrásokat megkapja a halas szakma is.
Szűcs Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a halgazdálkodás komoly eredményeket tud felmutatni az elmúlt időszakban, főként azért, mert a Mohosz kezelésében vannak a természetes vizek és a halőrök is.
Arról is beszélt, hogy a horgászturizmus gazdasági szempontból komoly lehetőségeket jelent, például a balatoni horgászidény kitolásával a vendéglátásban komoly bevételek keletkezhetnek.
Dérer István az Országos Horgászszervezeti Központ (OHSZK) főigazgatója, a Mohosz elnökhelyettese elmondta, a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia alapján a következő hetekben a szakállamtitkárság kormányelőterjesztést készít elő. A végleges változat elfogadása előtt újabb társadalmi egyeztetés következik, majd reményeik szerint annak elfogadása után még az idei év első felében a forrásbiztosítás is megtörténik.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) vezérigazgatója közölte, hogy a folyamatos vízeresztés ellenére a Balaton vízállása tartja a 125 centimétert, ami a sok csapadéknak köszönhető.
A balatoni halállománnyal kapcsolatban megemlítette az érzékeny halfajok telepítését, közöttük az általa legnagyobb sikernek tartott menyhal újrahonosítását, amely program hat éve indult el.
Hozzátette: a visszajelzések alapján az első telepítések már 80 dekagrammosok és az egész Balaton területén fogtak már menyhalat. Reményei szerint hamarosan 2-2,5 kilogrammos menyhalak is lesznek a tóban.
A szerdai program részeként Tihanynál, egy kompról pontylátvány-telepítés zajlott, amelynek keretében négy tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepítettek a szakemberek a Balatonba.
A haltelepítésekről Nagy Gábor, a BHNp Zrt. horgászati ágazatvezetője elmondta, évente 35-40 helyen telepítenek halat a Balatonba: tavaly 300 tonna pontyot, 13 tonna süllőt, 270 ezer csukát, két mázsa compót, 3000 balint, valamint kősüllőt és menyhalat. Ezen felül a Kis-Balatonba 250 ezer ponty, illetve 100 ezer süllő és csuka került.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) javaslatára az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztálya, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal), valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesülete (AME) korábban közös döntést hozott arról, hogy 2017-től kezdve minden év március 20. a Halak Napja. A Mohosz döntése alapján 2022-től ekkor ünnepeljük a Halőrök Napját is.
Megtartható lesz a Balatonból fogott menyhal, ha egy feltétel teljesül. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Bánkuti Viktor/Pecaverzum, fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
