Négy év kísérletezést követően megalkották azt a süllőfészket, amellyel a legjobb eredményeket lehet elérni a magyar tengeren. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) projektjének végén a leginkább bevált prototípusból le is gyártottak 2500 darabot.
A „balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása GINOP-2.3.2-15-2016-00004” elnevezésű projekt egyik szegmense egy olyan mesterséges fészektípus kikísérletezése volt, amely a süllő szaporodását minél hatékonyabban segíti elő.
A BHN vezérigazgatója – akit nemrég neveztek ki a Balaton miniszteri biztosának – elmondta, régi tapasztalat, hogy a süllők kedvező, optimális időjárási viszonyok mellett március 20-dika körül kezdik el a szaporodási folyamatot a tradícionális ívóhelyeken. A legkésőbbi tapasztalt időpont április 10-dike volt egy hideg, kora tavaszi időjárás következtében. Régebben borókából készültek a fészkek, de a lelőhelyek száma sajnos egyre csökken. Ezért is volt szükség valami más megoldást találni.
„Ha az ívás kezdeti pillanatában helyezzük ki a fészkeket, akkor sokal gyengébb eredményt fogunk elérni, mert a süllők már a természetes ívóhelyeket kezdik kialakítani, és csak később a kisebb süllőegyedek szaporodását tudjuk elősegíteni” – hangsúlyozta annak fontosságát, hogy miért kell már legalább egy héttel korábban kihelyezni a fészkeket.
Az elmúlt négy évben rengeteget kísérleteztek, és végül sikerült megtalálni azt a fészektípust, amelyet a leginkább kedveltek a tüskéshátúak, és amelyek leghatékonyabban szolgálták a céljukat. „A minél nagyobb alapterületű fészkeken volt a legjobb tapasztalat mind kelési százalékban, mind ikraszámban. Azt a konzekvenciát vontuk le, hogy az általunk kitűzött cél elérése érdekében a legmegfelelőbb fészek köralakú és nagyméretű, azaz nyolcvan centiméter átmérőjű, ezek bizonyítottak a legjobbnak” – emelte ki a vezérigazgató.
Amikor letették a voksukat a fent említett típus mellett, akkor egyből sorozatgyártásba kezdtek, így idén már csak ezekből helyeztek ki 2500 darabot. A mesterséges ívóhelyek nagy részét a világosi, a tihanyi, a fonyódi és a balatonberényi akadókon helyezték ki.
Nagy Gábor horgászati ágazatvezető a víz alá is lemerült, hogy közelről szemügyre vehesse a süllők tevékenységét. Íme:
A projekt eredményeiről egy 17 perces film is készült:
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
