Ilyen tartós, extrém hőségre nem emlékeznek a helyiek Tolna vármegyében, mint amilyen az idei nyáron eddig volt. Mindent és mindenkit megviselt a tartós meleg, a halastavak átlag hőmérséklete elérte a 30 fokot, és ilyenkor a halak a felszín közelében pipálnak, mondták a szakemberek.
Az idei nyár a tavalyihoz képest – és ez elmúlt évtizedek nyaraihoz képest is – rendkívül forró. Egy szerencséjük volt a halastavak gazdáinak, hogy tavasszal és a nyár elején, júniusban volt bőven csapadék, így időről időre jutott víz a tavakba – írja a teol.hu.
A Bonyhád melletti Széptölgyesen két halastava is van a Pannónia Mezőgazdasági Zrt-nek, a 10-20 hektáros nagy tavakban idén közepes „termést" várnak, mondta Fördős József ágazatvezető.
– Jól indult az év, januárban, februárban is volt eső, sőt a záporos időszak tavasszal és nyár elején is folytatódott. Emiatt volt elég víz a tavainkban, annak ellenére, hogy a nagy hőségben napi egy centi párolgott el a halastavakból. Nagy a tófelület, és az idén kevesebb halat telepítettünk, közel a felét annak a mennyiségnek, mint egy átlagos évben. Ennek elsősorban gazdasági oka volt, amikor lett volna rá pénzünk, már nem kaptunk elég tenyészanyagot. Így félgőzzel üzemelünk, ami az idén nem is akkora baj, hiszen ennek is köszönhetjük, hogy a halastavak jó állapotban vannak.
Tolna vármegyében egyébként sok kisebb-nagyobb halastó van, például Aparhant, Bonyhád, Váralja, Varsád, Szakadát, Attala és Őcsény környékén. Az itt élő gazdálkodók is hasonlóan vélekedtek, mint a bonyhádiak.
Több kisebb halastó gazdája elmondta, pár napig annyira felmelegedett a tó – közel 30 fokosra –, hogy a halak csak pipáltak a víz felszínén. Ilyenkor kevesebb az oxigén a vízben, és a halak táplálkozása, étvágya is visszaesik. Az is szerencse, hogy a takarmány ára mérséklődött, így összességében átlagos halmennyiségre számítanak.
A vármegye legtöbb halastavával és legnagyobb vízfelületével Czikk László rendelkezik Varsád környékén. Tíz tavuk van. A vállalkozás cégvezetője, Katics Máté elmondta, ha nem lett volna a tavaszi és nyár eleji sok eső a környékükön, akkor biztosan nagyobb bajban lettek volna. Így van víz bőven a halastavaikban.
Az alga ugyan felszaporodott, és a vizeik hőmérséklete is elérte a 30 fokot, ami nem a legoptimálisabb, de bizakodók. Kis lépéseket tudnak csak tenni, vigyáznak a víz ökoszisztémájára, egyelőre kezelhető a probléma. Kevesebb takarmányt adnak a nagy hőségben a halaknak. Sajnos szellőztetni ezeket a nagy tavakat nem lehet, így nagyon várták már a lehűlést, ami szombaton meg is érkezett. Sajnos azon a környékén kevés, csupán 5-6 milliméternyi eső esett.
– Teljesen kiszolgáltatottak vagyunk az időjárásnak. Voltak aszályos nyaraink, de ilyenre, hőségre, mint az idei, nem emlékszem. Jelenleg az üzletekben a legolcsóbb helyen 2000 forintot kérnek a hal kilójáért, de inkább jellemző a 2400-2600 forintos ár. A halastavakban jellemzően október közepétől november közepéig kezdik meg a lehalászást. A felvásárlási árak szeptember vége felé kezdenek kialakulni – nyilatkozta Katics Máté.
A halászatban kétfelé szakadt az ország, a Tiszántúlon az 1960-as években kialakították a nagy vízellátó rendszereket, amelyekre rákötötték az akkor még intenzív öntözést és halgazdálkodást. A Dunántúlon völgyzáró gátas rendszereket alakítottak ki, itt a halastavak a szárazság miatt ki vannak szolgáltatva, ha nem esik elég eső.
A vízhiány miatt könnyen kiszáradnak, elpocsolyásodnak a tavak, mondta korábban Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője. Már tavaly is hektáronként csaknem 3500 köbméternyi víz hiányzott a tavakból. Szerinte a legfontosabb feladat az lenne, hogy a vízmegtartó kapacitásukat növeljék a gazdák, ehhez pedig ki kell kotorni a meglévő tározókat, tavakat.
Kiderült, mennyi pénzt költöttek telepítésekre 2023-ban. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: pixabay.com)
