2024. április 26. péntek | Ervin
Halgazdálkodás

Súlyos gondot okozhatnak a horgászati szokások a Balatonnál

Súlyos gondot okozhatnak a horgászati szokások a Balatonnál

A halgazdálkodás hatását vizsgálta a Balaton tápanyagforgalmi viszonyaira nézve a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., valamint az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete. A közös kutatás eredményeként megállapították, hogy nem a bejuttatott etetőanyagok okozták az elmúlt években tapasztalt algavirágzásokat, de a jövőben gondot jelenthetnek a mesterséges táplálékok, és a C&R-pecának (fogd meg és engedd el) is vannak negatív hatásai.

Fókuszban a téma

A civil szervezetek és a vízgazdálkodási szakemberek részéről, illetve már minisztériumi szinten is erőteljes érdeklődés tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy megismerjük a horgászat során alkalmazott etetőanyagok szerepét vizeink tápanyagterhelésében. 

Ezen érdeklődés különösen a 2019. évi, nem várt balatoni algavirágzás kapcsán fokozódott. Voltak, akik az algásodás valószínű okai között számottevő tényezőként említették az etetőanyagok használatát, illetve szélsőséges nézetként napvilágra került olyan állítás is, miszerint jelenleg a horgászat lenne a tó fő szennyezőforrása. Valójában azonban hazánkban eddig egyetlen objektív vizsgálat sem készült, amely be tudta volna mutatni a horgászat vizeink anyagforgalmára gyakorolt hatását – olvasható a kutatást összegző cikkben a balatonihal.hu-n. 

Ezt a csendet törte meg most az öt kutató (Specziár András, Boros Gergely, Nagy Gábor, Fodor Ferenc és Hamvasi Miklós) által jegyzett publikáció, amely megállapítja, hogy a kifogott halak elvitele tápanyagot – elsősorban foszfort – von ki a vízből, továbbá szintén tápanyagkivonás valósul meg a halgazdálkodás részét képező haltetem eltávolítással. Ezzel szemben a haltelepítések és az etetőanyagok használata tápanyagot juttat a vízbe, azaz külső terhelést jelent.

Rengeteg kaja megy be

Egy több mint kétezer fő részvételével zajlott kérdőíves felmérés szerint a Balatonon évente mintegy 1,35 millió horgásznappal számolhatunk, amelyből mintegy 870 ezer horgásznap párosul csalogató etetéssel (a rablóhalra horgászók nem alkalmaznak etetést).

A szabadidős- és versenyhorgászatok összegzett éves etetőanyagbevitele 2083 tonnára becsülhető. Ennek a mennyiségnek a több mint kilencven százaléka szabadidős pecák során kerül a vízbe. 

A felhasznált etetőanyag nagyjából fele szemes takarmány. A másik fele a versenyhorgászoknál bojliból és pelletből tevődik össze, míg a hobbipecások esetében javarészt darából áll.

Pluszban van a foszformérleg

A szakmai publikációból kiderül, a Balaton halgazdálkodásának éves foszformérlege a halfogás és a haltetem gyűjtése során évente eltávolított mintegy 6,7 tonna, a telepítés során bekerülő körülbelül 3,1 tonna és az etetőanyagokkal bejuttatott megközelítőleg 8,4 tonna körüli foszfor eredője. 

Így a halgazdálkodás feltételezett éves foszformérlege a Balatonban plusz 4,8 tonnára tehető.

A vizsgálat egyik fontos konklúziója, hogy a horgászat jelenleg nem jelent számottevő negatív hatást a Balaton tápanyagforgalmi egyensúlyára, nem tekinthető az algavirágzások szempontjából kiemelt kockázati tényezőnek. Viszont a horgászati szokásokban és az ehhez alkalmazkodó halgazdálkodásban azonosíthatók olyan trendek, amelyek közép-hosszabb távon történő fennmaradásuk esetén elvezethetnek egy olyan állapothoz, amikor a horgászat tápanyagforgalmi hatása ténylegesen kockázati tényezővé válhat.

Így például: 

  • a horgászok létszámának további növekedése (erről ITT írtunk bővebben.) 
  • a fokozódó haltelepítések
  • a C&R szemlélet terjedése (egy ponton túl viszont ez nyilvánvalóan a haltelepítések csökkenését kell, hogy okozza)
  •  a modern etetőanyagokban a halliszttartalom növekedése

„Szükséges tehát ezen folyamatokat nyomon követnünk és tápanyagforgalmi szempontból értékelni az ellensúlyozásuk lehetőségeit. A tanulmány részletesen számba veszi a halgazdálkodás, a horgászat tápanyag mérlegét javító beavatkozási lehetőségeket, amelyekre esetlegesen a jövőben szükség lehet” – zárul a publikációt összefoglaló írás. 

A kutatók megjegyzik, tekintettel a horgászati szokások folyamatos változására, fontos lesz hasonló vizsgálatokat legalább ötévente megismételni. A nyolcoldalas szakmai anyag ITT érhető el. 

Pecaverzum a közösségi médiában:

Kövessétek Facebook-oldalunkat!

Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!

Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!