A Kaposvári Sporthorgász Egyesület annak érdekében, hogy csökkenjenek vagy megszűnjenek a kapásmentes időszakok, teljesen megváltoztatta a telepítési gyakorlatát, amelyről részletes beszámolót tett közzé honlapján.
Közlésük szerint az általuk kezelt vizekben a ponty jelenlétét kénytelenek telepítéssel fenntartani, mivel igazolt szaporulatról nincsenek információik.
Hosszú éveken keresztül viszonylag nagyobb testű (2 kilós) halak telepítése volt a gyakorlat. Ennek a méretű halnak a telepítésével elvihető méretű halak kerültek a vizekbe, melyek a telepítéseket követően azonnal horgászzsákmányként jelentkeztek. Ennek a gyakorlatnak azonban a hátránya is megmutatkozott, méghozzá a halak darabszámában. A telepítések időszakában a fogási esélyek megnőttek, de a telepített halak gyorsan „elfogytak”. A halasítások között pedig gyakoriak voltak a kapásmentes időszakok.
Azért, hogy ezeket a kapásmentes időszakokat csökkentsék, megszüntessék, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület megváltoztatta telepítési gyakorlatát.
Az elmúlt években a Halgazdálkodási Bizottság javaslatai alapján olyan pontytelepítési struktúrát igyekeztek megvalósítani, mely lehetővé teszi a halfogási lehetőségek időbeli eloszlásának kiegyenlítődését. Elkezdték csökkenteni a telepített halak átlagtömegét. Fokozatosan a 2 kilogrammos átlagtömegről áttértek az 1-1,2 kilogrammos értékre. 100 kilogramm telepített halra vetítve ez azt jelenti, hogy 50 darab helyett 85-95 darabot tudnak telepíteni.
Az egyesület szerint a fokozatosság volt a kulcsa ennek a módszernek. Először csak 20 dekagrammal csökkentették az átlagtömeget, majd a telepített mennyiség 10 százalékát kétnyaras halként (0,5-1,0 kiló) helyezték ki. 2018-ban pedig, amikor az átlagtömeg elérte az 1,4-1,5 kilogrammot, megkezdték az előnevelt korcsoport (2-4 centiméteres példányok) telepítését 100.000 darabos nagyságrendben.
Az első évben nagyon jó tapasztalatokról kaptak visszajelzéseket az apró halaknak a megmaradásáról és növekedéséről.
A következő évben pedig egy olyan esemény történt, mely nagymértékben megváltoztatta, segítette a békés halaink fejlődését, növekedését. Az akkor szörnyű hírként megélt busapusztulás, majd később szelektív halászat azt eredményezte, hogy körülbelül 200 tonna busa került ki a Desedából, és az általuk elfogyasztott természetes táplálék felszabadult.
Ezt a nagy mennyiségben előforduló természetes táplálékot kiválóan hasznosítják azóta is a születő halfajok (keszegfélék, süllő, balin, csuka) utódai, a betelepített ivadék méretű halfajok (ponty, balin) egyedei és a Desedában élő békés halak idősebb korosztályai is.
A tavalyi évben figyelhettek meg újra a „planktonozó” pontycsapatokat. A tapasztaltak alapján a betelepített halak jól növekednek, a keszegek kondíciója kiváló, illetve a többször visszafogott és jelölt halak súlya erőteljesen gyarapszik.
A kisebb méretben betelepített pontyok jó eréllyel növekednek, fokozatosan elérik a megtartható méretet.
A különféle korosztályok egyedeinek a sűrűsége pedig eléri azt a szintet, hogy a tó partján horgászó sporttársak egyre több alkalommal élik át a halfogás örömét. Az egyesület ezt tapasztalta a mostani időszakban is.
Az elmúlt időszakban az őszi telepítések már október végén megkezdődtek és november közepéig lezajlottak. A tavaszi telepítések időszaka pedig március, április volt. Mostanra azonban ez a gyakorlat is megváltozott. Ennek oka az időjárás változása.
„A vizek később hűlnek le, az őszi telepítések időszaka november legvégén kezdődik és december közepéig tart. A tél már nem annyira kemény, a jég hamarabb elolvad, és a vizek elkezdenek felmelegedni. Az ősszel (december elején) lehalászott, majd telelőben teleltetett halat február végén kitelepítik a tavakba. Tehát az őszi és a tavaszi telepítés között eltelt idő már a 3 hónapot sem éri el” – olvasható az összefoglalóban, amelynek végén hosszasan részletezik, hogy miért tértek át a tavaszi halasítások helyett a nyárira.
Az elmúlt időszak történéseit, valamint az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve felmerült a tavaszi pontytelepítés szükségességének kérdése. „Gyakorlatilag, arról van szó, hogy ugyanabból az állományból, melyből 2021. november végén telepítettünk, telepítsünk újra 2022. február végén, de már jóval drágább áron?” – tették fel a költői kérdést, hozzátéve, hogy a tavasszal telepített hal eddig is drágább volt, és ez idén hatványozottan igaz.
„40 százalékos áremelkedést tapasztaltunk a ponty esetében. A haltermelők indokai között szerepel a megemelkedett előállítási költség és a megnövekedett kereslet. Az előállítási költség emelkedését az üzemanyag és a takarmány árának, továbbá az ágazatban dolgozók bérének emelkedése okozza. Az idei világgazdasági helyzet elbizonytalanította a termelőket is, és kevesebb, drágább halat kívánnak áruba bocsájtani” – közölték.
Kiemelték még azt is, hogy szakmai oldalról nézve a tavaszi telepítés fokozott egészségügyi kockázattal is jár
Mindezek ismeretében (gazdasági és szakmai okok) döntött a Halgazdálkodási Bizottság, hogy áttérnek a nyári telepítésekre a tavaszi helyett.
„Mindkét kezelésünkben levő vízterületen az elmúlt három-négy évben olyan telepítési struktúrát valósítottunk meg, mely lehetővé teszi ezt. Különböző korosztályokat telepítettünk, ami biztosítja a folyamatos élményszerzés és halelvitel lehetőségét” – magyarázták.
Hozzátették, természetesen, ha úgy látják a visszafogási adatokból, hogy szükséges, akkor bármikor telepíthető hal, de sajnos csak sokkal drágábban.
Az idei halasításokat egyébként március 17-én kezdték, amikor 200 kiló egynyaras, 35 dekagramm átlagtömegű csuka érkezett a Desedába a nagyatádi tógazdaságból.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: pixabay.com)
