A hazai halgazdálkodás szereplői jól ismerik a nagy kárókatona okozta károkat, melyek jelentős bevételkiesést okozhatnak a halastavakban gazdálkodók számára. Jó hír, hogy az Európai Bizottság megbízásából, az Európai Édesvízi Halászati és Akvakultúra Tanácsadó Testület (EIFAAC) kezdeményezésére egy európai szintű kárókatona-kezelési terv kidolgozása zajlik, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz – olvasható a Halászati Lapok legfrissebb, júliusi számában.
Ennek a tervnek a szükségességét több európai szervezet, így a FEAP és a CopaCogeca is évek óta sürgeti, sőt, az Európai Parlament is számos állásfoglalásban hívta fel az Európai Bizottság figyelmét a problémára 2008 óta. Legutóbb 2022-ben született egy részletes parlamenti állásfoglalás „A fenntartható és versenyképes európai akvakultúra eléréséért: a további teendők” (2021/2189 [INI]) címmel.
A most készülő kárókatona kezelési terv egy komplex, tudományos alapokon nyugvó anyag, amely nem csupán az állománygyérítésre fókuszál, hanem a probléma számos aspektusát felöleli.
Ahogy dr. Halasi-Kovács Béla is hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy esztelen irtásba kezdenek az érintettek, hanem arról, hogy az egyes területek és alpopulációk eltartóképességét figyelembe véve határozzák meg a fenntartható állomány nagyságát és tartják majd kordában azt.
A terv kidolgozását két elismert vezető kutató, a dán Niels Jepsen és az angol Ian Cowx irányítja, míg azt az EIFAAC részéről Raymon van Anrooy főtitkár koordinálja. A FEAP és az Európai Horgász Szövetség (European Anglers Alliance) is aktívan részt vesz a munkában adatgyűjtéssel és gyakorlatorientált tanácsokkal.
A tervek szerint a dokumentum július közepén véglegesítésre kerül, a végrehajtás azonban több éves, hosszú távú folyamat lesz, amely magában foglalja az eredmények nyomon követését és a program folyamatos iterációját is.
A tervezet elkészítéséhez Magyarországról is gyűjtöttek adatokat, dr. Halasi Kovács Béla koordinálásával. Az adatok többek között a populáció méretére, a fészkelő valamint vándorló, illetve kóborló állomány arányára, a kárókatonák tartózkodási idejére, valamint a direkt károkozás mértékére (euróban és tömegben is) vonatkoztak.
Fontos információkat gyűjtöttek az esetleges kompenzációkról is; míg hazánkban a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) által koordinált töltény visszatérítési program működik, addig például Csehországban lényegesen komolyabb kompenzációt kapnak a haltermelők.
Különösen fontosnak bizonyult az indirekt károk, azaz a jövedelemkiesések mértékének felmérése. A hazai adatgyűjtés közel 9000 hektár területről, a legfontosabb termelő régiókat lefedve, komoly adatbázist szolgáltatott.
Az adatok alapján országos átlagban a megtermelt halmennyiség körülbelül 14 százalékát pusztítják el a kárókatonák közvetlenül, további 10 százalék az egyéb (pl.: sebzés) károkból adódik, ami összességében mintegy 10 százalékos jövedelemkiesést jelent. Ezen felül felmérték a védekezés szükségszerű plusz költségeit is, mint például a halőrök fizetése, a töltények ára, az őrzéssel kapcsolatos üzemanyagköltség vagy a gázágyúk költsége.
A kárókatona kezelési terv célja, hogy a halastavi és a természetes vízi kártétel látványosan csökkenjen. A terv figyelembe veszi, hogy nem egy egységes populációról beszélünk, még a nálunk honos alfaj a Phalacrocorax carbo sinensis esetében sem.
Nagy elterjedési területe, és növekvő populációmérete okán ez az alfaj okozza a nagyobb problémát, de az alfajnak három alpopulációja is létezik, eltérő fészkelőhelyekkel, vándorlási útvonalakkal és telelőhelyekkel. Éppen ezért van szükség európai szintű tervre, hogy ne ész nélküli irtás történjen, hanem az adott területek eltartóképességét figyelembe véve történjen a beavatkozás.
A terv az adminisztratív lépésekre is kitér, mivel a kárókatonák gyérítése és riasztása tagállami, illetve regionális hatáskör, így például Németországban tartományonként is változik a szabályozás. A cél az, hogy a halastavi környezetben hatékonyabb védekezési módszerek és adminisztratív könnyítések, egységes irányítási szempontok kerüljenek bevezetésre.
Bár az Európai Bizottság eddig azt kommunikálta, hogy nincs szükség európai szintű kárókatona kezelési tervre, a most finanszírozott tanulmány bizonyítékalapú érveket szolgáltat annak szükségességéről.
Amennyiben az anyagot júliusban benyújtják, remélhetőleg az Európai Bizottság, ha marosan hatályba lépteti, és megindulhat az európai uniós szintű folyamat akár már jövő évtől.
Az adminisztratív jellegű szabályozók viszonylag gyorsan hatályba léphetnek, míg az állomány szabályozása egy hosszú távú feladat lesz.
A kárókatona-probléma megoldása egy összetett és összehangolt munka, de az uniós szintű terv reményt ad a hazai halgazdálkodók számára, hogy a jövőben hatékonyabban tudjanak védekezni e kártékony madár ellen, illetve európai szintű kompenzációs rendszer könnyítse a halastavak fenntartását.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
