
Habár a Tisza-tó halgazdálkodására az év elejétől a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Tisza-tavi kirendeltsége jogosult, a halállomány monitorozása folytatódik, ugyanis az új hasznosító számára is fontos a gondjaira bízott halállomány összetételének, növekedésének ismerete. Ezért a korábbi gyakorlat szerint megvizsgálták a Tiszafüredi-Holt-Tisza halivadék-állományát, amiből megtudhatták, hogyan sikerült az egyes halfajok ívása.
A minta legnagyobb részét a tavaly világra jött békéshalak ivadékai adták. Közel 100 küsz mellett a bodorka, a dévér- és karika keszeg egyedei kerültek elő – derül ki a társaság honlapján megjelent beszámolóból.
A keszegfélék ivadékai nagy csapatokban vonulnak a partközeli, gyorsabban melegedő régióban, azonban ezek még olyan aprók, hogy a 6 milliméteres szembőségű ivadékháló sem képes az elfogásukra.
A tapasztalat azt mutatja, hogy június végén már elég nagyok lesznek ahhoz, hogy megvizsgálják azokat, és a fajukat is nagyobb bizonyossággal tudják majd meghatározni.
A ragadozó halak korábban szaporodnak, hiszen utódaiknak elég nagyoknak kell lenniük ahhoz, hogy mire kikelnek a békéshalak lárvái, képesek legyenek zsákmányul ejteni azokat.
Ebből kifolyólag május végére már elég nagyok ahhoz, hogy egyértelműen meg tudják határozni a fajukat. Elsőként a balin ivadékai kerültek elő. Ezek átlagosan 17 milliméter standard hosszúságúak. Azért, hogy ez az adat több információt adjon a kutatók számára, valamihez viszonyítanunk kell a számot.
Ezért segítségül hívtuk Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) tiszteletbeli elnökének egyik publikációját, melyben ugyan ennek a térségnek a 10 éves vizsgálati adatait foglalta össze.
Eszerint a balin évtizedes átlaga májusban 22 milliméter, ami meghaladja a legutóbb mért hosszúsági értéket.
Csuka is került a mintákba, melyek május végén átlagosan 75 milliméter hosszúak voltak. Ez 4 milliméterrel kevesebb a tízéves átlagtól.
A sügér ivadéka nagy számban volt jelen, és a hosszúsági adatok azt mutatják, hogy a faj ívását valami megszakította egy időre. Ez a következtetés abból szűrhető le, hogy a hosszúsági adatok két méretcsoportot mutatnak. A kisebben minden bizonnyal később keltek ki. A májusi átlagos hosszuk 20 milliméter volt, ami szintén kevesebb, mint a 23 milliméteres évtizedes átlag.
A süllő egyedei egységesebb képet mutattak. Átlagosan 24 milliméter hosszúak, ez pedig egybevág a 10 év átlagával.
Ez első adatokból látható, hogy a ragadozók szaporodása a térségben jól sikerült, azonban a viszonylag hűvös tavasz visszafogta a növekedésüket. Ez megmutatkozik a keszegféléken is, hiszen még olyan aprók, hogy nehéz vizsgálni azokat. Június végén remélhetőleg többet lehet majd tudni.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mohosz Tisza-tavi kirendeltsége)