Brutális fizikai munkával jár az a folyamat, amely a karácsonyi halat biztosítja a magyar családoknak. A lehalászás a tél küszöbén jeges vízben, elavult technológiával és emberfeletti erőfeszítéssel folyik. A halászok az aszály és a klímaváltozás ellenére is garantálják, hogy idén is bőven lesz magyar hal az ünnepi asztalon.
A Szegedfish Kft. telepén Zsáky Tamás cégvezető mutatta be azt a folyamatot, amelyet a legtöbb vásárló soha nem lát, pedig minden karácsonyi hal mögött ott van: a dermesztő, kora hajnali, fizikai erőt követelő lehalászás – írja a Délmagyar.
– Október közepén kezdjük, és jó esetben Mikulásra be is fejezzük – mondja az 50 hektáros tavak mellett állva, a metsző hideg szélben.
Ez most még nem igazi tél, de volt már, hogy jégrétegen kellett dolgozniuk a munkásoknak. A halak együtt csúsznak a vízzel a tó mélyebb részébe, ahol a kollégák, – „mind régi motorosok”, ahogy Zsáky fogalmaz – fizikai erővel húzzák össze őket egy pontba. Fiatal egy sincs köztük, ők már nem jönnek el ilyen körülmények közé dolgozni.
A ruházat vízhatlan, de a hidegtől nem védi meg a dolgozókat. Alatta dupla nadrág, három pulóver. A sárban és jeges vízben állva, órákon át.
– Ez kemény fizikai munka. Fiatalok alig jönnek. Megszűnt Magyarországon a halász szakképesítés, így vendégmunkásokkal kell kiegészítenünk a saját állományunkat. A technológia 100 éves, nincs olyan modern gép, ami ezt kiváltaná – magyarázza a cégvezető.
A lehalászott halak nagy része nem kerül még az ünnepi asztalra. A kétéves pontyokat telelő tavakba költöztetik.
– Télen ellassul az életfunkciójuk, vermelnek. Nem mozognak, nincs energiaszükségletük, így túlélik, hogy ilyen sűrűn vannak – magyarázza Zsáky.
Ez a folyamat azonban nemcsak a halak ellenálló képességéről szól: ez a halászok éves leltára is, ekkor tudják szemügyre venni az állományt, egészségi állapotot vizsgálni, tömeget becsülni.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Délmagyar Youtube-képernyőfelvétel)
