Nagypénteken, április 3-án dél körül érkezett az a kapás, amely emlékezetessé tette az ünnepet.
A fogás a dunaszekcsői szakaszon történt, ahol Fajkis Krisztián feeder bottal horgászott, és a Pecaverzumnak részletesen felidézte a történteket.
Elmondása szerint egyszerű, de jól bevált módszert alkalmazott: sajtos, 8 milliméteres wafter került a csalitüskére, amelyet sajtos etetőanyaggal alapozott meg, egy kevés kendermaggal és piros színű, krill–kagylós keverékkel kiegészítve.
A szerelék összeállítása sem tartogatott meglepetést: nagyjából 1 méteres előke, 14-es horog, gubancgátló cső és egy kosár szolgálta a pontos felkínálást.
A kosárba ragasztott csonti is került, amit etetőanyaggal „ledugózva” juttatott a vízbe. A végszereléket a sodrásba dobta be, körülbelül 30-40 méterre.
A kapás 12:00 és 12:15 között érkezett. „Hamar megadta magát, nagyjából öt perc lehetett a fárasztás” – árulta el Fajkis Krisztián.
A horgászat során ezen kívül egy körülbelül 2,5 kilós márna és egy kisebb ponty is horogra került. Minden hal, különösképpen a nagy dévér is visszanyerte szabadságát.
„Egy ilyen öreg matuzsálemet nyilván vissza kell engedni, megjárta már a hadak útját, hogy ekkorára nőjön” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a mérlegelésnél szegedi barátai segítettek, akikkel együtt horgászott aznap.
Az óriásdévér tömege 3 kiló volt.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Pecaverzum/Fajkis Krisztián)
