Nyeste Krisztián haltani kutató az egyik közösségi oldalon, a „Felső-Tisza, Szamos, Kraszna, Túr folyó horgászai” elnevezésű Facebook-csoportban értesült arról, hogy 2023. május 27-én Fazekas Róbert egy fiatal (vélhetőleg kétnyaras) kecsegét fogott a Túr határ menti, garbolci szakaszán.
Ezen a helyen a Tiszából történő felvándorlás eshetősége kizárható, ugyanis a Túr-bukó (Nagybukó) áthatolhatatlan akadályt képez a halak számára – írta Nyeste Krisztián Halászat című folyóiratban.
A halgazdálkodó Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közhasznú Szövetsége tájékoztatása szerint telepítenek ugyan kecsegét a térségben, de azokat a Felső-Tiszába helyezik ki.
A romániai szakaszról kapott információk szerint a Túr mellett van egy tokfélék tenyésztésével foglalkozó telep, de ők nem telepítenek kecsegét, sőt nem is tartanak.
„A hal eredetére tehát nem sikerült választ kapni, azt sem tudni, hogy hány példány van jelen a folyóban, és hogy fenn tudnak-e maradni hosszabb távon a Túr vízrendszerében” – közölte a kutató.
Egy hónappal később, 2023. június 26-án egy másik kecsegeészlelésre is sor került a térségben. Türk Csaba Olcsvaapátinál, az Öreg-Túr legalsó műtárgyának (Kövessy Győző-zsilip) betonozott aljú alvizén egy kifejlett kecsegét kapott lencsevégre.
Mivel a szakirodalomban nem található említés a kecsege előfordulásáról a Túr vízrendszerében, ez a példány nagy valószínűséggel a Tiszából úszhatott fel ide, hiszen észlelésére a folyón lévő legalsó fizikai akadály alatt került sor – olvasható Nyest Krisztián publikációjában.
Tételes bontásban mutatjuk, mennyit költött a Mohosz kecsegetelepítésekre. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: MHTT)
