Egészen kicsi az esélye annak, ami Boros Gyulával, a rutinos pontyhorgásszal megesett a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD) dömsödi szakaszán.
Május 11-én, hétfőn 17 óra körül járhatott az óra mutatója, amikor eszeveszett sípolás törte meg a csendet. A kapásjelzője visított fel.
Boros Gyula szokásához híven most is csónakkal ment a hal után, és csak akkor kezdte meg a fárasztást, amikor fölé ért.
Egészen addig azt hitte, hogy egy komolyabb ponttyal vagy amurral van dolga. Aztán meglátta, hogy valójában mi is történt.
„Egy busa vitt magával egy csomó szereléket, fonottzsinór volt a farkára tekeredve, úszás közben beleakadt a damilomba, és felakasztotta magát. A horog az oldalába, a kopoltyúfedő mögé akadt” – vázolta a helyzetet Pecaverzumnak.
A hatalmas busa 15-20 perces fárasztást követően került csónakba, majd stégre, ahol kiderült, hogy 41,9 kilogrammot nyomott.
Mivel minden olyan halat, amely nem szabályosan akadt – függetlenül attól, hogy inváziós vagy sem – vissza kell engedni, így tett tehát Boros Gyula is, miután megszabadította az óriási planktonzabálót a kolonctól.
Majd nem akart hinni a szemének, ami öt perccel később történt. Visszatért hozzá ugyan kabátos!
„Belement a másik felszerelésembe, és megfogtam még egyszer, szintén külső akadással. Nem volt nehéz felismerni a sebesült farokúszójáról” – mesélte nevetve.
A retúrbusát már csónakba sem emelte, a vízben szabadította ki belőle a horgot.
Boros Gyula megjegyezte, nap mint nap látja a vizet, és azt tapasztalja, hogy rengeteg a busa, nagy csoportokban vonulnak. Szerinte a szervezett gyérítésük aktuális probléma, amire megoldást kellen találni.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Pecaverzum/Boros Gyula)
