
Október 15-én, szerdán sötétedés után a Duna 1654 fkm jobb partján (Népsziget), az északi vasúti összekötő híd lábánál egy mára már csak nagyon ritkán előkerülő vágótokot (Acipenser gueldenstaedtii) terelt partra K. Lajos – számolt be a szenzációs hírről közösségi oldalán a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (Főhesz).
A hal 19 óra 40 perc körül akadt rá a horogra, amelyen halszelet volt felkínálva süllőre.
A kapás elég „maszatolós”, finomkodó volt, de mivel nyeletni nem akarta a horgász, bevágott a gyenge húzás ellenére.
A meglepetés ekkor érte, mert a hal elemi erővel indult meg, és próbált szabadulni a horogtól.
Többszöri kirohanást követően lefeküdt a sodrásban a talajra. Aztán újabb kirohanások, egy felszíni nagy erejű fogás, fröcskölés, majd újra le a talajra. Mindez mintegy 20 percen keresztül tartott.
Ezt követően egyre inkább a part felé vette az irányt, kicsit megnyugodott, és ezáltal lehetővé vált a szákolás.
K. Lajosnak barátja, M. György segített a hal kiemelésében, a mérésben, a fotózásban és a visszaengedésben.
Sajnos mérleg nem volt a két horgásznál, így a hal tömege örökre talány marad, de az elmondásuk (és a képek tanulsága) szerint is 25-30 kilogramm közötti lehetett.
K. Lajos megemlítette azt is, hogy ez már második találkozása tokhallal.
Két éve Miklós barátja, aki abban az évben váltott először horgászengedélyt, 2023. október 23-án hajnal 5 és 6 között a Margit-híd budai lábánál süllőzés közben fogott egy, a jelenleginél kisebb, mintegy 12-15 kiló közötti vágótokot. A megjelent poszt első képén ez a hal látható.
„Sokan vagyunk, akik évtizedeken át nem találkozunk még kecsegével sem, és vannak a szerencsésebbek, akik még a vágótokból is tudnak duplázni. Gratulálunk a nem mindennapi fogásokhoz, és nagy-nagy köszönet, hogy mindezt meg is osztották velünk” – írta a Főhesz.
Harka Ákos és Sallai Zoltán Magyarország halfaunája című könyvének a második, átdolgozott és bővített kiadásában az olvasható, hogy a vágótok a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben, valamint az oda ömlő folyók vízrendszerében fordul elő.
Őshonos, de kiveszőben lévő vándorhalunk. Valamikor a Duna és a Dráva teljes hazai szakaszán fogták, és felúszott a Tiszába meg a Körösbe is.
Előfordulási adatok az idézett könyv szerint:
• Duna [Dunakiliti 1997, 1999, Gönyű 1999, Pat (Szlovákia) 2018, Budapest 1989, Ercsi 1990, 1998, Fajsz 1998, Dunafalva 1992, Mohács 1992, 1994, 1996, 1999], Ráckevei (Soroksári)-Duna (Ráckeve 2022, Dömsöd 2023), Rába (Csörötnek 2006),
• Tisza (Tiszafüred 1980, Tiszaújváros 2019),
• egyéb horgász- és bányatavak, víztározók.
A vágótok védett hal, természetvédelmi értéke 50.000 forint.
Így engedték vissza:
Rövid időn belül ez a harmadik különlegesnek számító tokhalelőkerülés: szeptember 27-én a Drávából fogtak egy 35 kilós simatokot (Acipenser nudiventris), majd egy elpusztult példány teteme került elő Kisvácnál.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Főhesz)