A hivatalos országos rekordot megközelítő gardát fogtak április elején a Nagykunsági-főcsatorna szenttamási szakaszán.
A hal hossza 43 centiméter, tömege 1.065 gramm volt – adták hírül a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KTVHESZ) Facebook-oldalán.
A fogást Deim János érte el április 8-án, a csalija konzerv kukorica volt. A mérést követően a példányt visszaengedték a vízbe.
Az óriási garda nem sokkal maradt el a hivatalos országos rekordtól, amelyet Tápai Gábor tart, aki 2020. június 16-án egy 1,25 kiló tömegű, 49 centiméter hosszú gardával áll az első helyen.
Deim János gardája tehát 185 grammal maradt el a csúcstartótól.
A gardát „látott halnak” is nevezik a Balatonnál, méghozzá azért, mert szeret csapatban mozogni. Régen úgy tudták megtalálni őket a halászok, hogy őrszemet állítottak Tihanyban, ahonnan rá lehetett látni a Balatonra. Amikor kiszúrták a rajt, értesítették a halászokat, akik célba vették a várva várt zsákmányt.
A garda magyarországi elterjedéséről Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagja korábban azt mondta, két nagy tavunkban, a Balatonban és a Fertőben nagyon stabil egyedszámú, önfenntartó állományai élnek.
Azonban nemcsak ebben a két állóvízben, hanem a nagyobb folyóvizeinkben is rendszeresen jelen van.
„Gyakorinak még véletlenül sem lehetne nevezni. Vándorló halról van szó, a folyókon lévő duzzasztók alatt szokott esetleg nagyobb mennyiségben előfordulni, főként vonulási időszakban, akár tavasszal és ősszel, ilyenkor többet is foghatnak a horgászok. Jómagam is még gyerekkoromban, amikor a kiskörei duzzasztó alatt úsztattam, volt úgy, hogy egymás után hat egyedet is fogtam. De ugyanez igaz a tiszalöki duzzasztóra is, ahol rendszeresen előfordul a horgászok zsákmányában. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag végig a hazai Tisza- és Duna-szakaszon megtalálható, a Dráván már csak szórványosan, mert gyorsfolyású neki. De ugyanez mondható el a szigetközi Duna-szakaszról is, ahol kimondottan ritka” – közölte Sallai Zoltán.
Hozzátette, hogy ezeken kívül még stabil állománya él a Marosban és a Körösben. A békésszentandrási duzzasztó feletti szakaszon is él egy kisebb állománya, így előfordul a Berettyóban is.
Ritkán bejut olyan tisztavizű csatornába is, amelyek jobb vízminőségűek, így felbukkanhat a Nagykunsági- és a Keleti-főcsatornában is. „Ezekről a vízterületekről is rendelkezünk előfordulási adatokkal” – árulta el a haltani szakértő.
A szakirodalmi adatok általában az 50 centimétert jelölik meg, amelyet testhosszban elérhet a garda, ami nem azt jelenti, hogy ne fordulhatnának elő kirívó esetek, amikor még ennél is nagyobbra nő. Sallai Zoltán is talált már 50 centiméter vagy azt meghaladó méretű gardát a közösségi médiában, de azt mérés nélkül engedték szabadon.
Számtalan olyan eset történik, amikor ugyan fognak rekordméretű halakat, de azt mérlegelés hiányában nem dokumentálják. A szakemberek arra kérik a horgászokat, hogy ilyen esetekben próbálják megoldani a hal adatainak a rögzítését.
„Ha nincs más, akár nylon szatyorban is le lehet mérni a tömegét, illetve egy matracon pedig a testhosszát, ebben nem törik a hal. Ha ezeket megosztják a Pecaverzummal vagy az MHTT-val, akkor ezek a tudomány számára fontos és releváns információk” – fogalmazott Sallai Zoltán.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: KTVHESZ)
