Két esztendőt követően újra horogra csalták a Pamut-tó gigacsukáját, amely az ország egyik legnagyobb ismert ragadozója ebből a fajból. Mostani felbukkanásakor korábban mért tömegéhez képest közel öt kilogrammot szedett magára. Ha így folytatja, akkor hamarosan veszélybe kerülhet a 29,5 éve beállított és azóta érintetlen hivatalos országos rekord.
Két esztendőt követően újra horogra csalták a Pamut-tó gigacsukáját, amely az ország egyik legnagyobb ismert ragadozója ebből a fajból. Mostani felbukkanásakor korábban mért tömegéhez képest közel öt kilogrammot szedett magára. Ha így folytatja, akkor hamarosan veszélybe kerülhet a 29,5 éve beállított és azóta érintetlen hivatalos országos rekord.
Mindhárom gyermekét „megfertőzte” a horgászattal, és a családban napi szinten felmerül, hogy menni kellene pecázni. Évente több mint száz napot töltenek a parton, és többféle módszereket különböző helyszíneken próbálnak ki. Juha Pál szakmáját tekintve futballszakíró, fiai azonban mégsem a labdát kergetik a legszívesebben, hanem inkább a halakat.
„Variáljuk a módszereket, szoktuk patakon kárászozni, vagy legyezve domolykózni az Ipolyon, a vízben combos csizmában gázolunk” – sorolta a Pecaverzum érdeklődésére Juha Pál.
November elsején sem a hagyományos pecára készültek, amikor meglátogatták a veresegyházi Pamut-tavat. Vittek magukkal pergető- és legyező botot egyaránt, és még csavartak is egyet a sztorin.
„Most éppen a legyezés az elsőszámú nálunk, az ominózus napon a középső fiammal mentünk. Kitaláltunk egy egyedi módszert, pár szemes, kukoricás etetésre legyező bottal horgászunk egy szem tengerivel. Kivitelezni egyszerű a csali felkínálását: egy helyben tartom, néha pedig meglibbentem. Az a tapasztalatunk, hogy mivel nincs semmilyen ellenállás, nagyobb az esély a kapásra” – emelte ki a hatékonyságát a technikának, amihez akár kukoricautánzatot is alkalmazhatunk.
Fogtak is több pontyot ezzel a metódussal, de közben azért a pergető botok is előkerültek. Apa és fia egyszerre dobáltak, a kitartás pedig nemcsak a példamutatás miatt dicsérendő, hanem mert a szemmel látható eredmény is megmutatkozott.
„A fiam már abbahagyta a pergetést, amikor egyszer csak mondtam neki, hogy figyeljen, mert ez most nagy hal lesz. Elindult jobbra, ami nekünk a jó irány volt, mert ha balra tart, akkor bemegy a susnyásba. 6-8 kirohanást is produkált, a fárasztás közepén egy kicsit odaadtam a botot a fiamnak, hadd érezze ő is a hatalmas erőt” – kezdett bele a lényegi rész tálalásába a lelkes horgászpalántákat nevelgető családfő, aki egy pici, kétméteres, maximum 35 grammos dobósúlyú bottal vágott neki az ütközetnek.
3000-es orsóján 0,16-os fonott damil futott, a 80 centiméteres fluorocarbon előke végén pedig a 7 grammos jigfej, rajta egy 8 centis, sárgás gumihallal.
„Szépen, komótosan fárasztottam, jó kis csata volt, mire a part közelébe tereltem. A szákolásnál nagyon kellett, hogy a fiam segítsen, mert csak egy kéziszákunk volt, amibe a halak 95 százaléka belefér, de kapitálisak nem, így ez sem. Végül a halat a fejével előre a szákba tessékelte, majd a másik kezével fogta a farkát és ráemelte a halmatracra. A csukát a legyező mellényemnek a segítségével mértük le” – mesélte Juha Pál.
Amikor meglátták a kijelzőt, alig akartak hinni a szemüknek: 15,54 kilogramm. A hosszát is akkurátusan meghatározták a mérőszalaggal, amely elsőre túl rövidnek bizonyult. Először 100, majd még további 20 centiméterig nyúlt. „A fogás másnapján vittem be a tyúkjainknak egy 15 kilós zsákot, akkor gondoltam bele, hogy a csuka még ennél is nehezebb volt” – szemléltette egy hasonlattal a különös ismertetőjegyéről könnyen beazonosítható gigahal tömegét.
Látható rajta ugyanis alul, középen egy emblematikus pötty, amelyik mindegyik, korábban készült fényképen ott virít. Erről pofonegyszerűen fel lehet ismerni.
A 4,7 hektáros Pamut-tó nagy becsben tartott ragadozóját az elmúlt öt évben eddig négyszer sikerült becsapni, és ebből kettő megtisztelő alkalom Juha Pál nevéhez fűződik.
„Pár napja volt a kétéves évfordulója, hogy megfogtam, úgyhogy ünnepelni kellett, ami ennél szebben nem is sülhetett volna el. 2021-ben 11,78 kiló és 112 centiméter volt, és abban az évben elnyerte a Magyar Országos Horgász Szövetségtől (Mohosz) az év legnagyobb csukája díjat. Ha így folytatja növekedését, akkor pár év múlva veszélybe kerülhet a hivatalos országos rekord” – állapította meg a világviszonylatban is elismerés méltó csukát újra kifogó horgász.
Nemzetközi közösségi csoportokba is feltöltötte a fényképeket, és a földrész számos pontjáról fogadta a gratulációkat, méltatásokat.
Arról pedig, hogy a világhírnevet szerzett „bicska” valóban tovább növekedhessen, a Magyar Pamutipari Horgászegyesület házirendje gondoskodik, amely 50 centiméter alatt és 5 kiló felett megtiltja ennek a halfajnak a megtartását.
Az apa-fia horgászduó természetesen a szabályoknak megfelelően, kíméletesen visszaengedte a rekordcsukát, de mielőtt ezt megtették volna, eltávolítottak a szája széléből egy pici pontyozó horgot. Valaki tehát megakasztotta, de nem bírt vele…
Juha Pál fiai megkérdezték az édesapjukat, miként lehetséges, hogy a nagy csukák eszén rendszerint ő jár túl. „Kitartással nyomni kell, és nem szabad abbahagyni akkor sem, ha nincs kapás órákig vagy több ezer dobásig” – érkezett a válasz.
A hivatalos országos csukarekord egyébként 29,5 éve érintetlen. Hársfalvi Gábor 20,47 kilós halánál – aminek a Gyékényesi Kavicsbányatavon örülhetett – 1994. április 5-e óta senki sem volt képest igazoltan nagyobbat felmutatni.
Tavaly három év után tért vissza egy horgászhoz ugyanaz a csuka a Tisza-tavon. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Pecaverzum/Juha Pál)
