Víztározókvízt indított az Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt. (ÉRV Zrt.), amely az elmúlt két hétben három víztározó történetét is bemutatta, valamint kérdőíveket tett közzé, hogy az érdeklődők tesztelni tudják tudásukat.
Az ÉRV Zrt. három észak-magyarországi víztározót mutatott be. Nézzük sorban ezeket!
Lázbérci-víztározó
A térség ivóvízellátásának biztosítása érdekében a Bán-patak és Csernely-patak vizének völgyzárógáttal való visszaduzzasztásával jött létre.
Építése 1967 januárjában kezdődött és 1969 októberében fejeződött be. Az üzemeltetője kezdetektől az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt., illetve annak jogelődjei voltak.
A homogén földgát 255 méter hosszú, koronaszélessége 5 méter, magassága a völgyfenéken 19,3 méter, legnagyobb talpszélessége 126 méter.
A gátba beépített földmennyiség 270 ezer köbméter. A víz szivárgásának megakadályozására 80 centiméter vastag betonfüggönyfal készült, amely a gát alatt végigfut. A beépített, 1 méter vastagságú, függőleges kavicsszivárgó összegyűjti a gát felőli átszivárgó vizet, megakadályozva a száraz oldali rész átnedvesedését, ezáltal biztosítva állékonyságát.
A gátra merőlegesen, a völgyfenékre 29 méter magasságú vízkivételi torony épült. Rendeltetése a vízmű részére történő nyersvízszolgáltatás, a tározó vízszintjének szabályozása, valamint az állandó élővízpótlás a Bán-patakba. Az árvizek levezetése érdekében a jobboldali völgyoldalba árapasztó műtárgy épült.
A gát legmagasabb vízszintnél 6,2 millió köbméter vízmennyiséget tart vissza, a tó felülete 77 hektár, vízgyűjtő területének nagysága 218 négyzetkilométer. A tározó átlagos mélysége 7,5 méter, de legmélyebb pontján a 17,3 méter mélységet is elérheti.
A tározó 1969 őszétől fokozatosan töltődött fel. A feltöltés során víz alá került a Dédestapolcsány-Bánhorváti közötti régi út egy jelentős szakasza is, amely alacsony vízállásnál a mai napig látható.
Rakaca-völgyi-víztározó
Az 1950-es évek közepén a borsodi iparvidék üzemeinek, valamint Ózd és Kazincbarcika növekvő vízigényeinek kielégítésére a szakemberek megkezdték a Borsodi Vízellátási Rendszer tervezését, majd több lépcsőben történő kiépítését.
Első lépésben, 1952-ben a Borsodsziráki víztermelő telepet építették ki, majd az ezt kiszolgáló Rakaca-völgyi-víztározó következett.
Az alapos geológiai és szerkezettani vizsgálatok eredményei alapján a létesítendő tó helyét 1957 őszén a Rakaca-patak völgyének Meszes és Szalonna közötti, teknő alakú szakaszára tűzték ki.
A Rakaca-völgyi-víztározó üzemeltetője kezdetektől az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt., valamint annak jogelődjei.
1958-ban kezdték meg a 850 méter hosszú és 8 méter magas völgyzárógát építését. A gáttest megközelítőleg 135 ezer köbméter agyagból készült.
A függőlegesen beépített, 60-80 centiméter vastag homokos kavicsszivárgó a gátat kettéválasztva megelőzi az alvízi rész átnedvesedését.
A gátkorona szélessége 4,3 méter, rajta aszfaltút. A megengedett legmagasabb árvízszint 154,6 méterre, a gátkorona magassága pedig 156 méterre emelkedik a tengerszint felett.
Az üzemi vízleeresztő műtárgy a gát hosszának körülbelül kétharmadában épült, ideiglenesen Larssen-fallal körülzárt munkagödörben.
A zsilippel szabályozható 10 köbméter/másodperc víz leeresztésén kívül 40 köbméter/másodperc árvizet vezet le teljesen automatikusan, toronyszerűen elhelyezett szifonnal.
A körülbelül 10 centiméterrel magasabb vízállásnál az átbukó vízsugár a szifon belső feléből levegőt elsodorva beindítja a teljes szifonüzemet.
Az alvízcsatorna medrének kímélése érdekében a toronyban elhelyezett, szimmetrikusan dolgozó 1-1 szifonpár lépcsőzetesen indul csak be. Ennek érdekében a szifonok légbevezető nyílásait 10 centiméter magasságkülönbséggel helyezték el.
A szifonos árapasztó automatikus üzemmel, 30 centiméter vízszintingadozás mellett vezeti le a 40 köbméter/másodperces árvizet. A kis vízjátékot a tó fölött lévő Meszes község árvízvédelme érdekében kellett előírni. A nagyobb árvizek, valamint a szifon esetleges üzemzavara esetén a víz levezetése a 30 folyóméter hosszban megépített bukón, vészkiömlőn történik, mely a 50 köbméter/másodperces fölötti vizeket vezeti le. Alvízi medre nincs, a víz a gát alatti rétre folyik ki.
Komravölgyi-víztározó (nyitóképünkön)
A kivitelezést 1972-ben kezdték meg, a műszaki átadásra 1975-ben került sor.
A tározóból való nyersvízkivétel a Mihálygergei Vízmű felé 1978 óta történik. A tározó a Komra-patak vizének völgyzárógáttal való visszaduzzasztásával létesült. A patak csak részben képes a víz biztosítására, ezért a tározott vizet nagyobb részt az Ipoly-folyó biztosítja, ahonnan a vizet szivattyúkkal emelik át a tározóba.
A tározó a Karancs hegycsoportjában eredő Dobroda-patak vízgyűjtőjén helyezkedik el, a patak bal oldali völgyében, a Komravölgyben.
A Komravölgyi- víztározó az Észak-nógrádi Regionális Vízellátási Rendszer vízbázisa. Feladata, hogy nyersvízzel lássa el a Mihálygergei Vízművet, amely ivóvízellátást biztosít Salgótarján, a Dobroda-völgy községei, Szécsény, Szécsény kistérség községei, valamint a Ménes-völgy községei számára.
A völgyzárógát vegyes szerkezetű, vízzáró agyagmaggal ellátott földgát. A gát 392 méter hosszú, legnagyobb magassága 25,5 méter, koronaszélessége 6 méter.
A tározó vízszintjének szabályozására, árvizek beavatkozás nélküli levezetésére, valamint az üzemi vízkivétel biztosítására egyesített vasbeton műtárgy szolgál. A 13 méter magasságú kezelőtorony a gáttengelyre merőlegesen helyezkedik el, ahol 6 darab vízkivételi csonk és az árapasztásra szolgáló bukóakna lett elhelyezve.
A tározó maximális üzemi vízszintjéhez megközelítőleg 3,7 millió köbméter tározott vízmennyiség és 465 ezer négyzetméter vízfelület tartozik. A tó legnagyobb hossza 1700 méter, a legnagyobb szélessége 400 méter, míg a legnagyobb mélység eléri a 22 métert.
1991 óta a vízkivételi toronytól mintegy 50 méterre, 18 méter mélységben rögzített levegőztető berendezés biztosítja a tározott víz oxigéndús állapotát, megakadályozva a vízminőségrontó, vízkezelést nehezítő anyagok képződését.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Komrai-Hasznosi HE FB-oldala, fotók: Wikipedia, Rakaca-víztározó FB-oldala)
