Az elmúlt több mint 10 évben az Agrárminisztérium (AM) soha nem látott mértékben valósított meg a vizes élőhelyek helyreállítására irányuló természetvédelmi beruházásokat – közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.
A közleményben felidézték, hogy Vizes élőhelyek világnapját tavaly az ENSZ is hivatalos világnappá nyilvánította. 1971-ben, 51 évvel ezelőtt február 2-án írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt.
Az elmúlt több mint 10 évben soha nem látott mértékben valósultak meg természetvédelmi beruházások, amelyek jelentős része a vizes élőhelyek helyreállítására irányult. A 80 milliárd forintot is meghaladó 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 000 hektárnyi területen javult az élőhelyek állapota, illetve a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételei – írták a közleményben.
Kitértek arra, hogy a rendelkezésre álló források mintegy harmadát a vizes élőhelyek helyreállítását tartalmazó fejlesztések megvalósítására használták fel a nemzeti park igazgatóságok. Ennek köszönhetően 28 milliárd forintból 59 projekt valósult meg összesen 78.500 hektárnyi területen. Ezek között a Fertőt és a Hanság vizes élőhelyeit, a Velencei-tavat és a Dinnyési-fertőt, a Nagykunság és a Hortobágy vizes élőhelyeit, a Tihanyi belső tavat, a dél-balatoni Nagyberek térségét, a Duna több szakaszát (például a Táti-sziget térsége, a Bezerédi Duna-ág, a Dunaszekcsői "Telelő" Duna), valamint a Szegedi Fehér-tavat lehet említeni.
A Ramsari Egyezmény a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike, 171 ország részvételével összesen 2414 területet jelöltek ki a vizes élőhelyek védelmére. Ezek összesített kiterjedése meghaladja a 2,5 millió négyzetkilométert, ami több mint 27 magyarországnyi területet jelent – ismertették a közleményben.
Az idei világnap jelmondata: „Aki a vizes élőhelyekért cselekszik, az emberekért és a természetért is cselekszik!" Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe, mintegy 260.667 hektár kiterjedéssel, ami az ország területének 2,8 százaléka” – olvasható a közleményben.
Rámutattak arra, hogy hazánk javaslatára vált lehetővé, hogy felszín alatti vizes élőhelyek is szerepelhessenek a listán, így lehetett 2001-ben Ramsari-terület Magyarországról a Baradla-barlangrendszer is, amely egyben a négy, hazánkat is érintő határon átnyúló Ramsari-terület egyike. 2018-ban a vizes élőhelyeit példaszerűen, a fenntarthatóságot szem előtt tartó települések úgynevezett „Ramsari város” címét Tata is elnyerte. Ebben a rangos elismerésben a világon összesen 7 ország 18 városa részesült eddig. A tavaly ötoldalú bioszféra-rezervátumként kihirdetett Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum egy részterülete, a Szaporcai Ó-Dráva-meder szintén Ramsari-terület – tájékoztatott a szaktárca.
A közleményben hangsúlyozták, az AM célja, hogy 2030-ig további legalább 100.000 hektáron javítsa a természeti értékek állapotát, illetve gondoskodjon az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről.
Továbbra is fenyegetett a Tisza élővilága a veszélyes üzemek miatt. Részletek ITT!
22 éve történt a tiszai ciánkatasztrófa. Tudj meg többet IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: AM)
