A Balaton alacsony vízállása miatt szárazra került parti köveken százával láthatók üres kagylóhéjak, a tófenéken pedig helyenként kisebb-nagyobb kagylóturzások alakultak ki. A jelenség nemcsak a korábbi vízállásról árulkodik, hanem arra is rámutat, hogy a vízszint csökkenése miként befolyásolhatja a tóban élő inváziós kagylófajok túlélését és egymással folytatott versenyét.
A kagylók egykor még a víz alatt éltek, erős fonalakkal rögzítve magukat a kemény felületekhez. A víz visszahúzódásával azonban sok példány szárazra került és elpusztult. A visszamaradt héjak így azt is megmutatják, hol hullámzott korábban a Balaton vize.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a Toruni Nicolaus Copernicus Egyetem kutatói egy nemrég megjelent tanulmányban két, egymással versengő inváziós fajt, a kvagga kagylót és a vándorkagylót vizsgálták. Arra keresték a választ, hogyan viselik a kiszáradást, illetve azt, ha üledék temeti be őket – számolt be a BLKI.
A kutatás érdekes különbségeket tárt fel a két faj között. A kvagga kagyló hatékonyabban szabadul ki az iszapból: ha finom üledék temeti be, könnyebben jut vissza a felszínre. Ez a képesség a mélyebb, iszapos területeken jelenthet számára előnyt.
A vándorkagyló ezzel szemben jobban tűri a mostoha körülményeket. A kísérletek során hosszabb ideig maradt életben az üledék alatt és a vízből kiemelve is. Emellett a vízszint csökkenésekor aktívabban húzódik a mélyebb területek felé.
Az aljzat jellege szintén fontos tényezőnek bizonyult. A durvább szemcséjű üledék mindkét faj túlélési esélyeit javította.
A Balaton szempontjából mindez azért lényeges, mert a szárazra került parti köveken látható üres kagylóhéjak jól szemléltetik, milyen veszélyt jelenthet az alacsony vízállás a rögzült életmódot folytató vízi élőlények számára.
A kutatók eredményei alapján a vándorkagyló jobban alkalmazkodhat a sekély, köves, időnként kiszáradó élőhelyekhez, míg a kvagga kagyló a mélyebb, iszaposabb tófenéken kerülhet előnybe.
„A vízszint változása tehát nemcsak a kagylók túléléséről dönthet, hanem a két faj közötti versenyt is alakíthatja: más körülmények között más faj kerülhet előnybe, hosszabb távon pedig a verseny kimenetét is eldöntheti. A balatoni vízszint csökkenése így nem csupán a part látványát változtatja meg, hanem a víz alatti élővilág összetételét is befolyásolhatja” – írták a kutatók.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
