A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány csak öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nem csak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
A Bécsre hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, hanem azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs – számolt be a player.hu.
Az elmúlt években több olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Ott a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem, akár a természetben, beszivárog a talajba, és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: kisebb-nagyobb zöld szigetekre vezetnék a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson, csökkentve a hőszigetjelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét.
A nagyon forgalmas területeken csak elővigyázatosan lehet alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is, és télen a sós hólevet is csak a csatornarendszerbe szabad vezetni. Egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött káros anyagokkal.
„A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak, hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni, és meg kell próbálni hasznosítani” – mondta Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotó: pixabay.com)
