Cristina Zenato búvár és természetvédő, a „a cápák first ladyje" úgy babusgatja a cápákat, mint más a kutyáját. A közhiedelem ellenére a cápák nem is olyan vérszomjas fenevadak, mint amilyeneknek sokan gondolják őket. A cápáktól való félelem jóval nagyobb, mint a valódi fenyegetés. A valóságot eltorzítják a rendkívül ritka cápatámadásokról szóló, és nem egyszer szenzációhajhász beszámolók.
Cristina Zenato nem csak szenvedélyes búvár aki egytt úszkál a cápákkal, hanem oktat, expedíciókat vezet, és barlangokat kutat illetve térképez fel a tenger mélyén. Mindeközben pedig még a tengerpartot is megtisztítja a sok szeméttől, írja az origo.hu.
A cápák felismerik őt, és oda mennek hozzá simogatásra. cristina igyekszik megváltoztatni a cápákról alkotott véleményt, megmutatva,hogy a cápák nem „zabálógépek”.
A cápákról gyakran vélik azt, hogy válogatás nélkül esznek. A valóság ezzel szemben az, hogy az óceáni predátorok nincsenek mindig vadászó üzemmódban.
Az idő nagy részében együtt úsznak azokkal a tengeri állatokkal, amik a prédájuk lehetnnének. Alkalmanként levadásszák a beteg vagy sérült állatokat, ezzel is hozzájárulva az egészséges ökoszisztéma fenntartásához.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a ragadozók nem ölnek meg és fogyasztanak el minden potenciális prédát ami az útjukba kerül, hanem kiválasztanak egyet, és hagyják, hogy a többi folytassa az életét.
Cristina Zenato rendszeresen távolít el horgokat a cápák szájából. Míg a hajlított horgokat a legnehezebb eltávolítani, a dupla és tripla horgok a legveszélyesebbek Cristina biztonságára.
Ha a cápa egy kis mozdulatot tesz a kényes művelet közben, Cristina vagy felszakítja a felszerelését, vagy erősen megrándulhat a karja és a csuklója.
Ezek a horgok a cápák számára is nagyobb fenyegetést jelentenek. A legnagyobb veszélyt a kopoltyúrésekre jelentik a horgok.
A közhiedelemmel ellentétben sok horog nem rozsdásodik, mert vagy rozsdamentes acélból valók, vagy galvanizáltak és akár teljes egy évig megülhetnek egy cápa szájában, szenvedést, kényelmetlenséget okozva, valamint problémássá téve a táplálkozást.
Amikor a horgot eltávolítják, meg is gyógyítják a sérülést; ez szükséges, mert ez megakadályozza a fertőzések kialakulását. Míg a cápa bőre gyorsan gyógyul, de amikor idegen, ember készítette tárgy ágyazódik be a húsukba, ezzel gyakran nem tudnak megbírkózni, és elfertőződik a seb.
Sok horog zsinórokkal és csalikkal, nehéz súlyokkal van felszerlve, ez pedig megnövelheti az állatot érő károsodást károsodást, és növelheti a szenvedését is. Az a tény, hogy a cápák reziliensek és erősek, még nem teszi őket immunissá a fájdalomra és a tevékenységünk okozta károsodásra.
Van, amikor Cristina Zenato azonnal sikeresen eltávolítja a horgot, de gyakran előfordul, hogy csak többszöri nekirugaszkodásra jár sikerrel a beavatkozás. Okkal adódó kérdés, vajon hogy tudja megállapítan, melyik állat engedi meg, hogy belenyúljon a szájába? Amikor hozzáfog a kísérlethez, a cápák tesznek egy gyors kört, majd és visszamennek hozzá, újra és újra. Olykor odasiklanak és a fejüket Crista ölébe nyugtatják, megállnak néhány másodpercre. Aztán elúsznak és ismét visszajönnek, amit Cristina „horogeltávolítási táncnak” nevez.
Érdemes szétnézni Cristina Zenato csatornáján, mert sok érdekes videó található rajta. KATT ide!
Félelmetes felvételen örökítették meg a cápakannibalizmust. A videóért KLIKKELJ IDE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: origo.hu)
