A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a nyár egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb természeti jelensége, a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán. A napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
A tiszavirágzás az elmúlt évekhez hasonlóan is a megszokott időben érkezik, illetve érkezett meg Szegedre is – ezt már Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád-Csanád vármegyei titkára nyilatkozta a szegedma.hu-nak.
A szakértő elmondta: a májusi időjárás az évszaknak megfelelő volt, az elmúlt évek átlagához viszonyítva – 2022-vel ellentétben – jelentős kilengést nem mutatott, kellemes tavaszi jellemzőkkel, így a Tisza hőmérséklete a tavasz során jelentősen nem emelkedett meg.
Szavai szerint a június elején bekövetkezett felmelegedés – mely az enyhe hidegfrontot követően is folytatódik – megfelelő, természeti körülményeket teremtett a tiszai kérészeknek, a Tisza vize elérte a számukra 19-20 fokos hőmérsékletet, mely következtében a lárvák feljönnek a víz felszínére.
Az elmúlt időszakok nyárias időjárása következtében, a napokban megkezdődött az előrajzás és amennyiben maradnak az ideális időjárási körülmények, az elmúlt évekhez hasonlóan június közepén, azaz a hét második felében a rajzás is megkezdődhet.
A kérészfaj egész Európában elterjed volt, azonban az utóbbi 50-60 évben már csak a Tiszára és néhány mellékfolyójára (Körösök, Maros) jellemző, azonban nem csak Szeged jellegzetessége, az tiszavirágzás többek között Szolnokon is látható.
Az egyesület titkára felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon honos a dunavirág is, azonban a kérészeknek ez a típusa fele akkora állománnyal rendelkezik, mint a tiszavirág.
A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja.
A tiszavirág a legnagyobb európai kérész: 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéik rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.
A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, és le is írta a kérészfajt.
A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökség, mely bekerült a hungarikumok közé is. A faj a múlt század elején Európa legtöbb síkvidéki folyója mentén megtalálható volt, mára azonban a klímaváltozás, a folyószabályozások és mederátalakítások, valamint a vízszennyezés hatására nagy egyedszámú élőhelye a Tisza és mellékfolyóinak környezetére korlátozódott. A kérészek ugyanis érzékenyek a vízszennyezésre és környezetük változásaira. A csoport veszélyeztetettségét jól mutatja, hogy a hazánkban előforduló mintegy száz kérészfaj közül 11 védett. A védelem alapvetően kiterjed minden egyedre, fejlődési alakra, származékra, így a lárvára, imágóra, kérésztetemre is.
A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után júniusban a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.
A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal. A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok.
A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja 5-8 ezer petéjét.
150 ezres bírságot is kaphatnak a tiszavirágot elpusztítók. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Agrárminisztérium)
