2024. november 22. péntek | Cecília
Peca+

Elkezdődött a kérészrajzás a Tisza Szeged alatti szakaszán is

Elkezdődött a kérészrajzás a Tisza Szeged alatti szakaszán is

A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán, a napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója június 11-én, szombaton.

Mint ismeretes, az idei első rajzásra június elsején a Rábán került sor, majd következett a Fekete-Körös, és most az MTI jelentése szerint a Tisza is kivirágzott.

Egy Youtube-ra felkerült friss videó szerint már Sarudnál is megfigyelhető a jelenség. A felvételen bónuszként egy rablást is láthatunk. 

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.

A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, és le is írta a kérészfajt.

A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.

A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok.

A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja mintegy hétezer petéjét.

A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg.

A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotónk illusztráció, forrása: Dr. Szinetár Csaba/ELTE Savaria Biológiai Tanszék FB-oldala)